“Az ENSZ-nél norvég nagykövetként eltöltött napjaim közül az volt a legkínosabb, amikor kihirdették, hogy Barack Obama amerikai elnök kapja a Nobel-békedíjat” – hangsúlyozta Morten Wetland, aki 2008 és 2012 között képviselte a skandináv országot a világszervezetben. “Washingtonban lévő kollégámat kifejezetten megdorgálta Rahm Emanuel, Obama akkori kabinetfőnöke. Még a +talpnyaló+ szó is elhangzott” – tette hozzá a diplomata.
Wetland elmondta: ő maga nem volt a jelenet szemtanúja, kétségtelen azonban, hogy akkoriban kínosan feszélyezett légkör uralkodott Washingtonban Obama Nobel-békedíja miatt. Sokan úgy vélték, hogy a Fehér Ház vezetője elnökségének túlságosan korai szakaszában kapta meg a rangos elismerést.
“Úgy vélem, mindenki tudni akarta, mi állt a díjat odaítélő norvég bizottság döntésének hátterében. Amikor azonban az ENSZ New York-i székházába siettem, senki nem beszélt róla. Ez azért volt furcsa, mert az ENSZ a csevegés igazi központja. S amikor rákérdeztem a témára, az emberek csak a cipőjük orrát bámulták” – magyarázta Wetland.
Reményt adott, díjat kapott
A norvég parlament által kinevezett öttagú bizottság Obama Nobel-békedíjának odaítélését azzal indokolta, az amerikai elnök arra törekszik, hogy megszabadítsa a világot a nukleáris fegyverektől, harcol a globális felmelegedés ellen, támogatja az ENSZ munkáját és a multilaterális diplomáciát, valamint “reményt” ad népének. A döntést azonban sokan bírálták, úgy vélve, hogy az elsietett: hiszen Obama még csak alig néhány hónapja elnök, országa továbbra is két háborút folytat (Irakban és
Afganisztánban), s törekvéseiből egyelőre nem sokat tudott megvalósítani. Obamát ráadásul a jelölési határidő előtt csupán 12 nappal iktatták be hivatalába, és maga az amerikai elnök is igencsak meglepődött, amikor értesült a bizottság döntéséről. Obama egyébként őszintén elismerte: nem érzi úgy, hogy máris kiérdemelte volna a díjat.
