Egy váratlan fordulattal új megvilágításba helyezte a krími válságot a török Hürriyet című lap – írja a Voices of Ukraine. Azt írják, hogy az 1768-1772-es krími háborút lezáró oszmán-orosz békeszerződést, melyet Nagy Katalin cárnő 1783. április 19-én írt alá jogilag még érvényben van, s egyértelműen rendelkezik.
A megállapodás az Orosz Birodalomhoz csatolta a félszigetet, de csak bizonyos feltételekkel: a félsziget soha sem válhat függetlenné, illetve soha sem lehet része egy harmadik államnak. Márpedig miután a vasárnapi népszavazáson a Krím lakosságának elsöprő többsége amellett voksolt, hogy a terület csatlakozzon újra az Orosz Föderációhoz, hétfőn a parlament kikiáltotta a függetlenséget. Putyin, orosz elnök pedig nem sokkal később alá is írta a Krímet független államként elismerő rendeletet, hogy az majd kérhesse felvételét az Orosz föderációba. Csakhogy ez jogilag lehetetlen, hiszen a 231 éves, de érvényes paktum értelmében a Krím hétfő óta jogilag török fennhatóság alá tartozik.
A lap azt írja, hogy a szerződés értemében a Krímnek valójában már a Szovjetunió 1991-es széthullása óta török területnek kellene lennie, hiszen miután kikerült az Orosz Birodalom jogutódjának fennhatósága alól, nem kerülhetett volna harmadik félhez, vagyis Ukrajnához, csak vissza a törökökhöz. Az, hogy az ország 1991 óta nem érvényesítette a jogait nem számít: a Krím hétfő óta török terület, írja a Hürriyet.
