Svédország 1969 és 1976, majd 1982 és 1986 közötti szociáldemokrata kormányfője az apartheidrendszer hangos bírálója volt, akit a svéd és a külföldi konzervatívok egyaránt gyűlöltek antikolonialista nézetei miatt.
A Svenska Dagbladet című napilap keddi jelentése szerint Stieg Larsson, a Millennium-trilógia 2004-ben szívrohamban meghalt szerzője – akinek könyvei több mint 75 millió példányban keltek el a világ ötven országában – 15 doboznyi iratot adott át a hatóságoknak az ügyben végzett magánnyomozása után. Szerinte a szálak egy volt svéd katonatiszthez vezettek, aki kapcsolatban állt a dél-afrikai biztonsági szolgálatokkal.
Larsson egykori élettársa, Eva Gabrielsson elmondta, hogy az író minden mást háttérbe szorított a Palme-merénylettel kapcsolatos nyomozása miatt, és arra jutott, hogy az elkövetőt a szélsőjobboldali csoportokban kell keresni.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Az utcán lőtték le a miniszterelnököt
Az Olof Palme-üggyel kapcsolatos legújabb hír címlapsztori lett egész Svédországban, ahol összeesküvés-elméletek egész sora taglalja a kormányfő megölését.
Az 59 éves Palmét 1986. február 28-án lőtték le Stockholmban. Az utcán sétált feleségével, épp moziba tartottak. Az ügyben 1989-ben elítéltek egy piti bűnözőt, akit ugyanabban az évben fel is mentettek, miután fellebbezett. A rendőrséget sokan azzal vádolták, hogy rosszul végezte munkáját.
A Stieg Larsson által meggyanúsított egykori katonatiszt, Bertil Wedin a Svenska Dagbladetnek tagadta, hogy benne lett volna az ügyben. “Nincs veszítenivalóm az igazság feltárásával, mivel szerencsére nem én vagyok a gyilkos” – mondta a férfi, akiről viszont Larsson több forrásból is tudni vélte, hogy valóban dolgozott a dél-afrikai titkosrendőrségnek az 1970-es évektől, és ő állt a politikus egyik barátjának 1982-es megölése mögött.
A gyilkossági ügyben még mindig folyó nyomozást vezető Kerstin Skarp főügyész-helyettes azt mondta a lapnak, hogy jelenleg nem vizsgálódnak Bertil Wedin után. A férfi neve ugyanakkor az 1990-es években már felmerült a nyomozás során, amikor a svéd sajtó egy állítólagos dél-afrikai szálat taglalt az üggyel kapcsolatban.
Számtalan összeesküvéselmélet született
Olof Palme megölését rengeteg magánnyomozás követte, köztük Stieg Larssoné is. A színes elméleteket gyártó civilek egy idő után külön nevet kaptak a közbeszédben: a privatspanare, vagyis a magánfelderítő szóval illették őket. Néhányan azzal álltak elő, hogy a kormányfő halála valójában gondosan megrendezett öngyilkosság volt, mások arra jutottak, hogy külföldi titkosszolgálatok végeztek vele.
A hobbinyomozók a svéd szolgálatoktól a kurd szeparatistákon át a dél-afrikai és a jugoszláv titkosrendőrségig mindenkit megvádoltak a merénylettel.
Voltak ugyanakkor olyanok is, akik úgy vélték, hogy Palme a szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynökeként tevékenykedett.
