Az amerikai elnök szerint a 2014-es esztendő áttörést hozhat az ország számára, és Amerika jobb helyzetben vág neki a 21. századnak, mint bármely más ország. Ezt a közelmúlt kedvező gazdasági mutatóival támasztotta alá. “Több mint egy évtized óta először jelentették ki világszerte gazdasági vezetők, hogy nem Kína a világ első számú befektetési helye, hanem Amerika” – mondta az elnök.
Méltatta a költségvetés ügyében megkötött kongresszusi kétpárti kompromisszumokat, de úgy vélekedett, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtés és az új válságok elkerülése érdekében.
“Úgy vélem, hogy ezt a nemzetet fajra, régióra vagy pártra való tekintet nélkül, a fiatalokat és az időseket, a szegényeket és a gazdagokat egyaránt a mindenki számára elérhető lehetőségekbe vetett, egyszerű és mély hit egyesíti – az az eszme, hogy ha valaki keményen dolgozik és vállalja a felelősséget, akkor előre juthat” – mondta.
Intézkedéseket helyezett kilátásba a középosztály védelmére és az ebbe a társadalmi kategóriába való feljutás megkönnyítésére – akár támogatja azokat a kongresszus, akár nem.
Kiskapuk bezárása, a szabadalmaztatás és a bevándorlás reformja
Együttműködésre szólította fel a kongresszust az adórendszer olyan kiskapuinak bezárása érdekében, amelyek a termelés külföldre telepítését ösztönzik, és kérte, hogy csökkentsék az Amerikában munkahelyeket teremtő vállalkozások terheit.
Bejelentette, hogy a fejlett technológiájú termelés fellendítése érdekében a kormánya által eddig létrehozott két ipari park mellett további hatot fognak létesíteni. Hangsúlyozta, hogy az Európával és az ázsiai-csendes-óceáni térséggel megkötendő kereskedelmi partnerségek célja a munkahelyteremtés.
Sürgette a kutatás-fejlesztés szövetségi finanszírozásának növelését és a szabadalmaztatás reformját. A környezetvédelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy a hagyományos tüzelőanyag-iparnak adott 4 milliárd dolláros adókedvezményt inkább a jövő üzemanyagainak támogatására kellene fordítani. Új normák bevezetését kezdeményezte az erőművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban.
Fotó: MTI/EPA
Szót emelt a bevándorlás reformja mellett, ami szerinte két évtized alatt 1000 milliárd dollárral csökkentheti a deficitet. Bejelentette, hogy a szolgáltatók igényeit jobban kielégítő képzési program kidolgozását kezdeményezte, és a tartósan munkanélküliek segélyezésének megújítását kérte a kongresszustól. Elmondta: arra kérte a legnagyobb amerikai cégek vezetőit, hogy nagyobb számban alkalmazzanak olyanokat, akik már régóta nem találnak munkát.
Hangsúlyozta a valós gazdasági igényeket kielégítő képzésnek, valamint annak a fontosságát, hogy a gyerekek számára már a legalsó szintű oktatásban biztosítsák a hozzáférést a legújabb generációs kommunikációs eszközökhöz.
Órabér-emelés, új típusú magánnyugdíj-rendszer
Obama közölte, hogy a következő hetekben elnöki rendelettel – a korábbi 7 dollár 25 centről – 10 dollár 10 centre fogja emelni a szövetségi alkalmazottak minimális órabérét. Sürgette a kongresszust, hogy a törvényhozásban elakadt jogszabálytervezet támogatásával országos szinten ugyanennyire emelje meg a minimálbért.
Bejelentette, hogy elrendelte egy új típusú magánnyugdíj-rendszer kidolgozását. Védelmébe vette az egészségügyi reformot, és arra bátorította az amerikaiakat, hogy a március 31-én lejáró határidőig minél többen kössenek biztosítást.
Sürgette Guantánamó bezárását
A nemzetközi kérdések közül először az idén befejeződő afganisztáni csapatkivonásról szólt, rámutatva, hogy ha Kabul aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást, akkor a NATO-szövetségesekkel együtt egy kis létszámú amerikai kontingens is az országban marad. A terrorizmus elleni küzdelem támogatásának folytatást ígérte Jemenben, Szomáliában, Irakban és Maliban, valamint a terrorizmust elutasító szíriai ellenzék megsegítését. A szíriaiak diktatúra, terror és félelem nélküli életet érdemelnek – mondta. Kitért az új típusú fenyegetések elleni védelem és a katonai költségvetés reformjának fontosságára is.
Sürgette hogy a kongresszus a Guantánamói-öbölben található börtön bezárása érdekében idén törölje el a foglyok elszállítására vonatkozó összes tilalmat.
Hangsúlyozta, hogy főparancsnokként kész erőt alkalmazni az amerikaiak védelmében, üldözni fogja a terrorszervezeteket, de Amerikának ideje kikerülni az állandó hadi készültség állapotából. Mint mondta, ennek a törekvésnek a szellemében korlátozta a dróncsapásokat és fogott bele a megfigyelési programok reformjába.
A tömegpusztító fegyverek visszaszorítása terén elért sikerek között említette meg, hogy elkezdődött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése, és tárgyalások kezdődtek annak szavatolásáról is, hogy Irán ne fejleszthessen ki nukleáris fegyvert. Az elnök ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy vétót emel, ha a kongresszus újabb szankciókat szavaz meg Irán ellen.
Vétó az iráni szankciókra
“Nemzetbiztonságunk érdekében esélyt kell adnunk a diplomáciának a sikerre” – mondta, elismerve, hogy a Teheránnal folytatott tárgyalások nehezek, akár kudarccal is végződhetnek, és Amerika tudatában annak, hogy Irán támogatja a terrorszervezeteket.
Az amerikai-európai szövetségről kijelentette, hogy az a legerősebb marad, amit “a világ valaha is ismert”.
“Ukrajnában kiállunk azon elv mellett, hogy mindenkinek joga van a szabad és békés önkifejezésre, valamint arra, hogy beleszóljon az országa jövőjébe” – mondta Barack Obama.
