Az Oroszországban 10 éve hagyománnyá vált “elnöki kinyilatkoztatás” a moszkvai Kremlben, a György teremben hangzott el. Az államfő 71 perces beszédét élő adásban közvetítették az állami televíziós csatornák és a különböző internetes oldalakon is percről percre követni lehetett.
Szocsi után megy a kormány?
Az államfő bírálta a kormányt, amely szerinte nem teljesíti az elnöki programot. A kabinet tagjai meglehetősen komor arccal követték figyelemmel Vlagyimir Putyin kijelentéseit. A gazeta.ru orosz internetes elemző- és hírportál megjegyezte, hogy politikai körökben elterjedt, miszerint szocsi téli olimpia után számítani lehet az orosz kormány menesztésére.
Vlagyimir Putyin – aki tavaly, május 7-én foglalta el harmadszor az államfő posztot – azt is hangoztatta, hogy a védelmi ipar a következő tíz évben “tele lesz megrendelésekkel”, és az ország védelmére, a hadsereg korszerűsítésére 23 ezer milliárd rubelt költenek (mintegy 154 ezer milliárd forint).
Az orosz elnök megállapította, hogy Oroszországnak a világban elfoglalt pozíciója erősödik, természetesnek, és megalapozottnak tartotta országa azon törekvését, hogy vezető szerepet foglaljon el a nemzetközi porondon. Kijelentette, hogy országa nem akar mindenek fölött álló, úgynevezett szuperhatalom lenni, senkire sem erőlteti rá az akaratát, és nem veszélyezteti senkinek az érdekeit.
Ukrajnának az Eurázsiai Unióban van a helye?
Vlagyimir Putyin Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésű vámunió egyezményeihez való csatlakozásról. “Amennyiben Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértői szinten tovább tárgyalna Kijevvel” – mondta az orosz elnök. Érzékeltette ugyanakkor, hogy Ukrajnának a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Unióban volna a helye. Szavai szerint az eurázsiai integráció valódi eredményei csak erősítik szomszédjaik érdeklődését a Kreml által szorgalmazott szövetségben való részvétel iránt. A Kreml elképzelése szerint az orosz-fehérorosz-kazah vámunió is ennek a geopolitikai projektnek a része.
Az úgynevezett Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország és Kazahsztán közös célja. A Közép-Európa keleti peremétől a Csendes-óceánig húzódó, délen pedig az Afganisztánnal határos Pamír hegységig terjedő államok szövetségét a Kremlben 2015-re szeretnék tető alá hozni. Vlagyimir Putyin korábban nem egyszer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsősorban az Eurázsiai Unió keretein belül kell erősíteni.
Nem nyúlna az emberi- és szabadságjogokhoz
Az orosz államfő az 1993. december 12-én elfogadott orosz alaptörvény alapvetéseinek és értékeinek állandóságát hangoztatva kifejtette, elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartja, hogy bizonyos “finomításokat” hajtsanak végre az alkotmányban. “Az alkotmányozási folyamatot nem szabad befejezettnek tekinteni, az élet nem áll meg” – indokolta álláspontját az orosz elnök. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az 1993-ban elfogadott orosz alaptörvény 2. cikkelyében foglalt emberi- és szabadságjogoknak érintetleneknek kell maradniuk.
Az államfő megvédte az orosz legfelsőbb bíróság és a legfelső választott bíróság egyesítését, amelyről törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek és amelyhez módosítani kell az alkotmányt. Utalt a helyi önkormányzatok átalakításának szükségességére is. Korábban elterjedt, hogy az elnök bejelenti a polgármester-választás és a városi törvényhozások, a dumák megszüntetését, de ez nem történt meg.
A szociális kérdésekről szólva az államfő egyebek között arról beszélt, hogy 2016-ra 75 millió négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és közölte, hogy Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell megszilárdulnia. Vlagyimir Putyin ugyanakkor elismerte, hogy nincs elegendő eszköz a tavaly májusban meghirdetett elnöki program minden pontjának végrehajtására, de az is közölte: “Hozzá kell látni a munkához, meg kell keresni a megoldást”.
