“A status quo nem változott. Az ukrán elnök nem kész arra, hogy továbbhaladjon az EU-integráció útján” – jelentette ki Dalia Grybauskaité, a házigazda Litvánia elnöke. Szerinte Ukrajna olyan utat választott, amely nem vezet sehová. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy “az Európai Unió ajtaja nyitva maradt Ukrajna számára”.
Ukrajna elfogadható feltételeket vár
Iurie Leanca moldovai miniszterelnök “történelmi pillanatnak” nevezte az eseményt. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy napon az országát “biztosan beviszi az Európai Unióba”. Giorgi Margvelasvili grúz elnök beszédében az EU kaukázusi, az orosz-grúz határon tevékenykedő megfigyelői küldetésének jelentőségét emelte ki.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával jövőre fogják aláírni. “Gazdaságaink szorosabban fognak kötődni egymáshoz”, szinte minden vámkorlátozást megszüntetnek – mondta.
Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis
“Az ukrán vezetők döntése nagy kudarc az ország számára (…) A megállapodást legközelebb az EU-Ukrajna csúcstalálkozón írhatják alá, amelyet Brüsszelben 2014 februárjában vagy márciusában tartanak” – mondta az orosz hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó egyik magas rangú diplomáciai forrás.
Ukrajna gazdasági és pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól, mielőtt aláírná vele a tervezett társulási szerződést – jelentette ki pénteken Viktor Janukovics ukrán államfő a vilniusi csúcson.
“Azt szeretnénk, ha európai kollégáink határozott lépéseket tennének, ami a fejlesztéseket és a pénzügyi-gazdasági támogatási program megvalósítását illeti” – mondta Janukovics a kijevi elnöki hivatal közleménye szerint. Kijev konkrétan abban érdekelt, hogy “elfogadható feltételek mellett” újrainduljon az együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal. Ezenkívül azt is szeretné, hogy az EU nyújtson segítséget az ukrán gázvezetékek modernizálásában, illetve hogy oldja fel az egyes ukrán exporttermékeket sújtó kereskedelmi korlátozásokat – fejtette ki Janukovics.
Barroso nem oszt lapot az oroszoknak
Az ukrán kormány – moszkvai nyomásra – a múlt hétfőn jelentette be, hogy felfüggeszti a 2012 márciusában megkezdett társulási tárgyalásokat, amelynek eredményét Brüsszel a mostani csúcson akarta volna aláírni. Az ukrán elnök pénteken elzárkózott attól, hogy a jelen feltételekkel aláírja a megállapodást, viszont a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítették: Kijev és Brüsszel továbbra is elkötelezett a társulási szerződés megkötése mellett.
A dokumentum kilátásba helyezi, hogy a keleti partnerségben részt vevő országok, beleértve Ukrajnát “a megfelelő feltételekért és reformokért cserébe” további pénzügyi segítséget fognak kapni, amelynek nagysága a társulási megállapodás aláírása után növekedhet. Az unió vezetői ugyanakkor értésre adták, hogy nem kívánják újratárgyalni Ukrajna kész társulási megállapodását, és nem engednek a külső nyomásnak, legkevésbé Oroszország részéről.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón leszögezte: egy kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek. Barroso ezzel arra reagált, hogy Ukrajna és Oroszország a napokban felvetette: rendezzenek háromoldalú tárgyalásokat Kijev, Moszkva és Brüsszel között az EU és Ukrajna közeledéséről. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is egyértelművé tette, hogy az EU “nem fogja beadni a derekát semmiféle külső nyomásnak, különösen nem Oroszország részéről”. “Az ukrán lakosság oldalán állunk” – mondta. Mindketten hangsúlyozták: az EU-ukrán társulásból Oroszország is hasznot tudna húzni, mivel az az egész régió gazdasági fejlődésére pozitív hatással lenne.
Orbán Viktor szerint az Európai Unió bővítése nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes. A miniszterelnök ezért – mint magyar újságíróknak Vilniusban elmondta – a további integráció és a szabadkereskedelmi megállapodások híve.
A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, “csak időben hátrébb tolódott” – mondta.
