Az összetűzésben az eddigi jelentések szerint két ember sebesült meg. Egy demonstrálónak betörték az orrát, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt egyik aktivistájának pedig a karja tört el.
Délelőtt a kormány épülete előtt mintegy háromszáz tüntető gyűlt össze a parlamenti ellenzéki pártok zászlajával, illetve nemzeti és európai uniós lobogókkal. A kormányépület védelmére több száz rohamrendőrt vezényeltek ki.
A miniszterek az összecsapás közben a hátsó ajtón át elhagyták az épületet. A kormány bejelentette, hogy szerdáig szünetelteti a munkáját.
A három parlamenti ellenzéki tömörülés vezetői – Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Haza párt frakcióvezetője, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke – a rendőrkordon és a tüntetők közé állva hangosbemondón keresztül követelték Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya távozását. Felszólították továbbá Viktor Janukovics elnököt, hogy írja alá Ukrajna társulási megállapodását az Európai Unióval.
A Szvoboda elnöke kijelentette, hogy az összetűzések a rendvédelmi szervek “brutális és szégyenteljes” provokációja miatt robbantak ki. Tyahnyibok szavai szerint a belügyi alakulatok tagjai túlságosan erőszakosan lépnek fel a demonstrálókkal, köztük nőkkel szemben is, gumibotokkal ütik nemcsak a hátukat, de a fejüket is.
Előző nap a Függetlenség teréről spontán megindult a kormány épülete elé mintegy húszezer tüntető, akik közül néhányan megpróbáltak behatolni az épületbe. A rendőrök könnygázzal és robbanás hangját imitáló hangfegyverekkel igyekeztek megfékezni a tömeget. Egyes források szerint gumibotokat is használtak a tiltakozókkal szemben.
A város központjában, az Európai téren hétfőn a szakadó eső ellenére is folytatódott a demonstráció, ahol az előző napi, becslések szerint százezres tüntetés után mintegy másfél ezer demonstráló kint töltötte az éjszakát. Az ellenzék arra kérte az európai integráció híveit, hogy délután hat órakor gyülekezzenek a téren.
A kormány eközben igyekszik nem tudomást venni az országszerte zajló EU-párti megmozdulásokról, kitérnek az események kommentálása elől – írta hétfői számában a Kommerszant Ukrajina című lap. Mikola Azarov miniszterelnök az egyik orosz tévécsatornának adott interjút, amelyben kijelentette, hogy a kormány nem hagyja, hogy a 2004-es “narancsos forradalomkor” történtek megismétlődjenek.
Brüsszel és Moszkva választja ketté Európát
Európának segítenie kell abban, hogy Ukrajna “megszabadulhasson” Oroszországtól – ezt Viktor Juscsenko volt ukrán államfő írta hétfőn a Financial Timesban.
Juscsenko, aki 2005 és 2010 között töltötte be az elnöki tisztséget, a londoni gazdasági napilap kommentárrovatában az ukrán-EU társulási szerződésről szóló döntés kijevi halasztásáról közölt írásában leszögezi, hogy Moszkva a szovjet modell helyreállítására törekszik olyan “ártalmatlan hangzású” kezdeményezésekkel, mint a vámunió és a közös gazdasági térség.
Az ukrán politikus szerint ugyanakkor ezeknek a szerveződéseknek semmi közük a gazdasági integrációhoz, és aligha tekinthetők partnerségnek. Nincsenek ugyanis csatlakozási kritériumok, követelmények, normák és komolyan vehető szabályozások, és hiányoznak az intézményi alapok is.
Egyetlen cél létezik: a szuverenitás átadása Oroszországnak, és a versenyképes iparágak leépítése – áll Juscsenko cikkében. A volt ukrán államfő szerint Európát most nem vasfüggöny, hanem Brüsszel demokratikus politikája és Moszkva “euró-ázsiai” politikája választja ketté.
Ha nem lesznek garanciák Ukrajna folytatódó európai integrációjának támogatására, akkor Ukrajna kényszerűen az orosz vámunió tagja lesz, olyan kondíciókkal, amelyeket e geopolitikai játszma győztese, vagyis Moszkva szab meg. Ez lenne a legrosszabb forgatókönyv Ukrajna és az EU mint a demokrácia és stabilitás térsége számára egyaránt.
Akik eddig alábecsülték Moszkva hajlandóságát bármilyen eszköz bevetésére az orosz befolyási övezet fenntartása végett, azoknak most le kell szűrniük a tanulságot a történtekből, és segíteniük kell az “orosz imperialista igények” legyőzésében. Európának kell eldöntenie, hogy szüksége van-e Ukrajnára, vagy sem – írta Juscsenko a hétfői Financial Timesban.
