Barack Obama szombaton jelentette be, hogy az elvi döntést már meghozta a Szíria elleni katonai fellépés elindításáról, de ennek végrehajtásához kéri a kongresszus felhatalmazását. A Fehér Ház közölte, az elnök már el is küldte a határozat tervezetét a képviselőknek és a szenátoroknak.
A javaslat utal arra, hogy a kormányzat meggyőződése szerint Bassár el-Aszad elnök rezsimje augusztus 21-én több mint ezer ember halálát okozta vegyi fegyver bevetésével. Az amerikai katonai válasz célja az lenne, hogy “elrettentse, csorbítsa, megelőzze és leépítse” a szír rezsim képességét vegyi fegyverek alkalmazására. A tervezet tartalmazza azt a kitételt is, hogy a szíriai válságra csak politikai úton lehet megoldást találni.
Az amerikai képviselőház republikánus elnöke üdvözölte, hogy az elnök kongresszusi felhatalmazását kéri a Szíria elleni támadáshoz. Közölte: erről a szövetségi törvényhozás a szeptember 9-én kezdődő héten dönthet, “ez időt ad az elnöknek, hogy elmagyarázza álláspontját a kongresszusnak és az amerikai népnek”. John Boehner méltatta az elnök döntését, az szerinte válasz volt azokra a “komoly és lényegi kérdésekre”, hogy a végrehajtó hatalom vezetőjének jogában áll-e önállóan elindítani egy katonai akciót.
A Fehér Ház biztosra megy
A republikánus többségű szövetségi képviselőház tagjait vasárnap tájékoztatják az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tagjai a kormány Szíriával kapcsolatos álláspontjáról. A zárt ajtók mögött tartandó tanácskozáson titkos hírszerzési információkkal is megismerkedhetnek a képviselők. A szenátorokat már szombaton informálták. A Fehér Ház biztos abban, hogy a kongresszus – Izrael és az Egyesült Államok más térségbeli szövetségeseinek fenyegetettsége miatt – jóváhagyja majd a Szíriára mérendő katonai csapást.
Obama elnök péntek éjjel határozott úgy, hogy a katonai akcióhoz a törvényhozás felhatalmazását kéri, noha arra jogi értelemben nem lenne szüksége, és ezt a tanácsadói sem javasolták neki. Meggyőződése szerint ugyanis a vita és a szavazás egyesíteni fogja a fellépés ügye mögött a háborúba belefáradt országot.
A honatyák első reakciói, noha többségük pozitívan hangzott, nem voltak egyöntetűek. Peter King republikánus képviselő, az alsóház belbiztonsági bizottságának volt elnöke úgy vélekedett, hogy az elnök “lemondott főparancsnoki felelősségéről, és aláássa a jövő elnökeinek tekintélyét”. “Az elnöknek nincs szüksége a kongresszus 535 tagjára ahhoz, hogy betartassa a saját vörös vonalát” – fogalmazott King. (Obama “vörös vonalként” emlegette az amerikai tűréshatárt, és figyelmeztette Aszad szíriai elnököt, hogy azt ne lépje át a vegyi fegyverek bevetésével.)
Bölcsesség kontra nyugodt lelkiismeret
Mitch McConnell, a szenátusi republikánus kisebbség vezetője Boehnerhez hasonlóan üdvözölte Obama elhatározását, rámutatva, hogy “az elnököt mindig megerősíti főparancsnoki szerepében az, ha a kongresszus kifejezett támogatását élvezi”. Igenlő szavazatot helyezett kilátásba Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja is, Carl Levin, a felsőházi katonai bizottság republikánus elnöke pedig “bölcsnek” nevezte a döntést.
Az ugyancsak republikánus – a vegyifegyver-támadás megtorlását régóta szorgalmazó – John McCain és Lindsey Graham szenátor azonban olyan közös közleményt adott ki, amely szerint nem tudják “nyugodt lelkiismerettel” támogatni a Szíriára mérendő, elszigetelt katonai csapásokat, ha azok nem képezik egy szélesebb körű stratégia részét, amelynek célja a harci cselekmények menetének megváltoztatása és Aszad elmozdítása.
Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke figyelmeztette Damaszkuszt, hogy ne becsülje alá Washington eltökéltségét, és jelezte, hogy támogatni fogja a támadás mielőbbi engedélyezését. Arról Obama már a kongresszusi felhatalmazást kérő nyilatkozatában beszámolt, hogy bírja Harry Reid, a szenátusi demokrata többség és Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetőjének támogatását.
Irán figyelmeztette Washingtont
Irán már tavaly felhívta az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy Szíriában az ellenzéki csoportok is rendelkeznek vegyi fegyverekkel. Alaeddin Borudzserdi, az iráni parlament külügyi bizottságának elnöke azt követően beszélt erről Damaszkuszban, hogy a bizottság háromtagú delegációja Szíriában találkozott a helyi parlament elnökével. Mint mondta: Washington a figyelmeztetést “sajnálatos módon nem vette figyelembe”.
A Borudzserdi vezette küldöttség ötnapos látogatást tesz Szíriában, fogadja őket a tervek szerint Bassár el-Aszad elnök is. Irán Szíria legfőbb szövetségese a régióban, és ellenez mindenféle katonai beavatkozást az arab ország ellen. A vegyi fegyverek szíriai alkalmazásáról Teheránban úgy nyilatkoztak, hogy az az ellenzék műve, amelynek célja egy nemzetközi hadművelet kiprovokálása.
Borudzserdi azt mondta: “Irán elítéli a vegyi fegyverek terrorcsoportok általi használatát a szír lakosság ellen”.
Az Egyesült Államok nem tart diplomáciai kapcsolatot Iránnal, és a két ország közti viszony a – gyanú szerint fegyverkezési célokat is szolgáló – teheráni atomprogram miatt különösen feszült.
OIAC: három hétig tart a minták elemzése
Várhatóan körülbelül három hétig tart azoknak a mintáknak az elemzése, amelyeket az ENSZ szakértői vettek a szíriai feltételezett gáztámadások helyszínein – közölte a Szervezet a Vegyi Fegyverek Betiltásáért (OIAC) nevű, hágai székhelyű szervezet. Az OIAV a vegyi fegyverek megsemmisítéséről kötött nemzetközi egyezmény betartásának ellenőrzésére jött létre. A szervezet azt követően adott ki közleményt, hogy az ellenőrök megérkeztek a hollandiai nagyvárosba a mintákkal.
A svéd Ake Sellström vezette csoport csaknem két hetet töltött Szíriában, ahol a kormány és a fegyveres ellenzék egymást vádolja azzal, hogy mérgező gázt vetett be a belháború egyes színterein. A szakértők szombat reggel hagyták el Damaszkuszt, és Libanonon keresztül utaztak Hollandiába. Az OIAC egyik szóvivője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy a mintákat világszerte legalább féltucat laboratóriumba küldik szét elemzésre, olyan országokba, amelyek politikailag nem érintettek a csatározásokban. Annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb eredmények szülessenek, minden mintát legalább két különböző laboratóriumban vizsgálnak meg. Biztonsági Tanácsa elé.
