Kik harcolnak Szíriában?
A szíriai hadsereg, azaz Bassár el-Aszad szír elnök hadserege és az úgynevezett lázadók harcolnak egymással.
Mi a gond Aszaddal?
Bassár el-Aszad 2000 júliusa óta vezeti az országot. Aszadtól – aki egyébként orvos és Londonban is tanult – a kezdet kezdetén mindenki, még a nyugati hatalmak is azt várták, hogy megreformálja Szíriát. Azonban ez nem így történt. A szírek életkörülményei Aszad elnöksége alatt nem sokat javultak. A törés 2011-ben következett be: akkor indult el ugyanis, az Arab Tavasz egyfajta folyományaként, egy tüntetéssorozat Szíriában. Ennek kiváltó oka egy márciusi, Aszad-ellenes demonstráció volt, amit az elnök véres kézzel levert, még a hadsereget is bevetette. A tüntetéssorozatból nemsokára polgárháború lett.
13 éve hatalmon (Fotó: AFP)
Kik a lázadók?
Sokféle csoportról beszélhetünk. Például a Szíriai Felszabadítási Hadseregről, amelyet a szíriai hadseregből kivált katonák alapítottak. Van emellett nagyon sok aktivista és civil, aki a rezsim ellen harcol. Sőt, néhányan feltételezik, hogy az al-Kaida is beszivárgott a lázadók közé. Többek közt ezért is nevezi Aszad a lázadókat terroristáknak.
Mi a lázadók célja?
Egyértelműen Aszadot, az Aszad-rezsimet akarják eltávolítani a hatalomból, és egy demokratikusabb vezetőt szeretnének. Szíriában jelenleg az elnök és családja kezében összpontosul a hatalom, akik mindannyian a vezető Baasz párt tagjai – vagyis hiába van Parlamentjük, mégis egy kis létszámú politikai elit kormányoz.
Tehát Aszad a rosszfiú?
Egyes, a szír lázadóktól érkező információk szerint a szír elnök már legalább hatvanszor bevetett vegyi fegyvereket a lázadók ellen. A múlt heti volt a legnagyobb, de információink szerint korábban is történt hasonló.
Miért lehet Szíriának vegyi fegyvere?
1997-ben volt egy vegyi fegyvereket betiltó egyezmény, amihez hét ország nem csatlakozott – például Szíria sem. (Megjegyzendő, hogy az egyezményt Egyiptom és Izrael sem írta alá.) Jelenleg Szíriának van a világon az egyik legnagyobb vegyi fegyver készlete: különböző idegmérgek, mustárgáz, szarin stb. Barack Obama tavaly kijelentette, hogy az USA számára az utolsó csepp a pohárban az lesz, ha Aszad vegyi fegyvereket vet be. Aszad pedig – minden jel szerint – bevetette a vegyi fegyvereket.
Egyáltalán mi köze Amerikának mindehhez?
Sok köze nincs. Az amerikai katonai csapások hátterében általában valami egyéb érdek szokott állni – például az olaj. Szíriának azonban nincs jelentős olajkészlete. Azt látni, hogy az ilyen jellegű beavatkozásoknál ez Egyesült Államok a rend őreként, a világ lelkiismereteként lép fel a demokrácia védelmében. Most azt hangsúlyozzák, hogy Szíriában emberiesség ellen bűnök történnek, és humanitárius katasztrófa fenyeget, illetve szerintük az USA érdekeit sérti az Aszad rezsim.
Mi a helyzet más országokkal?
Aszadékat támogatja Oroszország, amelynek komoly üzleti kapcsolataik vannak a rezsimmel, ezen felül Kína, Irán és a libanoni Hezbollah. A felkelők mellett áll Izrael és általában a nyugati országok. A britek ugyan leszavazták a katonai beavatkozást, de Nagy-Britannia alapvetően az amerikaiak legfőbb szövetségese.
Hol áll Magyarország?
Magyarország egyértelműen elítéli az Aszad-rezsimet és a vegyifegyverek használatát. Van azonban néhány ellenvélemény – a Jobbik például nemrég azt mondta, ők kiállnak Aszad mellett.
Mikor támadja meg az USA Szíriát?
Eddig úgy lehetett sejteni, hogy valószínűleg ezen a hétvégén. Egy verzió szerint az Egyesült Államok megvárja, hogy az ENSZ vegyi fegyver ellenőrei elhagyják Szíriát és utána csapnak le – az ellenőrök pénteken fejezik be a bizonyítékgyűjtést, és minden bizonnyal szombaton hagyják el az országot. Tehát spekulációk szerint egy gyors, határozott, a Földközi-tengeren állomásozó hadihajókról történő támadás ez után a legvalószínűbb. Azonban a brit parlament csütörtök esti döntése, amelyben nemet mondtak a szíriai csapásra, ezt a folyamatot nagy valószínűséggel lelassítja. Jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy mikor indul a támadás.
Elkezdődik a harmadik világháború?
Nem. Sokan azt mondják, hogy az első és a második világháború hasonlóképp kezdődött: volt egy helyi vagy regionális konfliktus, ami berobbant, és világszintűvé vált. Az igazság azonban az, hogy a szíriai helyzetet nagy valószínűséggel megpróbálják majd a medrében tartani. Minden bizonnyal hasonló lesz a szituáció, mint ami Líbiában volt 2011-ben, ahol egy nemzetközi támadásban lebombázták a Kadhafi rezsim katonai létesítményeit, Kadhafi pedig egy idő után elmenekült. Hogy Aszadnál mi lesz a helyzet, azt most lehetetlen megmondani.
