Az egészségügyi minisztérium döntéséről Huang Csie-fu, a transzplantációs osztály irányítója számolt be. Az engedéllyel szervátültetéseket végző 165 kórház első csoportja kötelezettséget vállalt, nem használja fel kivégzettek szerveit – mondta.
Kína korábban kitartóan tagadta, hogy kivégzett rabok szerveit használta fel transzplantációs műtétekhez, ám néhány évvel ezelőtt beismerte ezt a gyakorlatot.
A hatalmas ázsiai ország átfogó önkéntes donorhálózat kialakításán dolgozik, az év végig 25 tartományi jogú régiót akarnak bevonni e hálózatba.
Tavaly az átültetett emberi szervek 64 százaléka származott kivégzett raboktól, míg idén ez a szám eddig 54 százalék körül mozog – tájékoztatott Huang.
A kereslet és kínálat között továbbra is mély a szakadék, évente körülbelül 300 ezer ember van várólistán, és közülük nagyjából minden harmincadik jut a kívánt szervhez. A szervek feketekereskedelméről időről-időre leleplező írások jelennek meg.
Az önkéntesek száma a szervfelajánlási rendszer bevezetésének évében, 2010-ben 63 volt, ez mára havi 130-ra bővült. Számuk növekedését nagyban gátolják a kínai hagyományok, amelyek szerint akár eltemetik a halottat, akár hamvasztják, a testnek sértetlennek kell lennie. Az élő emberekből történő szervkivételt és annak átadását a törvény nem engedi, kivéve, ha az alanyok házastársak, vagy vérségi rokonságban állnak egymással.
A kínai kormány 2007-ben megtiltotta magánszemélyeknek és szervezeteknek a szervkereskedelem minden formáját. A büntető törvénykönyv 2011. évi módosításakor a szervkereskedelem bekerült a bűncselekmények közé.
Azok, akik erőszakkal távolítanak el szerveket, vagy fiatalkorúakat kényszerítenek bármely szervükről történő lemondásra, emberöléssel vádolhatók. Akiket tiltott szervkereskedelemben találnak bűnösnek, öt évig terjedő börtönre ítélhetők, de súlyos esetben a büntetési tétel ennél magasabb is lehet.
