A váratlan és megdöbbentő bejelentéssel véget ért az az 1933 óta, négy nemzedéken át tartó korszak, amelyben a Meyer-Graham család ellenőrizte az Egyesült Államok egyik vezető sajtóbirodalmát. A könyvek digitális korszakba való átmentésével híressé vált Bezos a hivatalos közlés szerint 250 millió dollárért (mintegy 56,5 milliárd forint) veszi meg a The Washington Postot és annak csatolt kiadványait a Washington Post Co.-tól, amely a lapkiadás mellett más üzletágakban is érdekelt.
A seattle-i központú Amazon nem vesz részt a vételben, Bezos maga vásárolja meg a hírlapkiadással foglalkozó szervezetet, és annak egyetlen tulajdonosa lesz, ha az üzlet sikerrel zárul – várhatóan 60 napon belül. A Washington Post Co. a nevétől is megválik, és más néven folytatja majd a Kaplan oktatási üzlettel és néhány televíziós állomással kapcsolatos tevékenységét.
A The Washington Post az 1970-es években vált nemzetközileg ismertté, amikor Bob Woodward és Carl Bernstein cikkeivel leleplezte a Watergate-ügyet, ami végül Richard Nixon elnök visszavonulásához vezetett. Tényfeltáró tevékenységéért a lap 47 Pulitzer-díjat kapott története során, ebből tízet 2008-ban. Legutóbb az idén vállalt hasonló szerepet, amikor a The Guardian című brit lappal együtt közzétette Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársának az NSA titkos adatgyűjtő tevékenységét leleplező információit.
Az elmúlt évtized nagyobbik részében azonban a The Washington Post képtelen volt kivergődni az amerikai újságpiacot is sújtó pénzügyi örvényből. Az internet felemelkedése és a nyomtatástól a digitális technológiához vezető korszakváltás a hagyományos sajtóbirodalmak meggyengülését okozta, miután a hírek és információk gyökeresen átalakuló világában elvesztették olvasóik és hirdetőik többségét.
