Nemzetközi botránnyá dagadt hétfőn a titkos amerikai adatgyűjtés, miután az Európai Unió több illetékese rosszallását fejezte ki az ügyben.
A brit The Guardian a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából.
A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.
The Guardian megnevezte az értesülések kiszivárogtatóját is, közölve: a forrás a 29 esztendős Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt informatikusa, az utóbbi években az NSA munkatársa.
Az EU aggódik
A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról – jelentette ki a Twitteren Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások.
Nem sokkal korábban az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője ugyancsak kijelentette: a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.
Az európai liberálisok kérésére e heti strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament is foglalkozik az amerikai adatgyűjtési botránnyal – tudatta hétfő délután a liberálisok (ALDE) képviselőcsoportja.
“Ez az adatgate-ügy azt jelenti, hogy minden e-mailt és más elektronikus kommunikációt, beleértve a közösségi médiát is, amely két uniós állampolgár közötti kapcsolatfelvételt jelent, lenyomozhat és elolvashat az amerikai hírszerzés. Ennek nyilvánvalóan nagyon komoly hatása van az EU-polgárok magánéletére” – szögezte le Guy Verhofstadt frakcióvezető, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hatóságok akár engedély nélkül is hozzáférjenek európaiak adataihoz, és gyors uniós válaszlépéseket sürgetett.
z NSA kiterjedt távközlési és internetes adatgyűjtő és -elemző hírszerző programja, a PRISM néven ismertté vált “US-984XN” hírszerző program 2007 decemberében váltotta fel a Bush-adminisztráció által a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után életbe léptetett és jogszerűségében később erősen vitatott Terrorist Surveillance Programot.
