A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó magyar ombudsman-helyettes azután fordult az ET-hez, hogy itthon már megkezdte az embrionális sejtvonalak felhasználásával készült termékek, például üdítők, leves- és tejporok, édességek, illetve kozmetikai cikkek gyártásával, értékesítésével kapcsolatos szabályozás vizsgálatát. Szabó Marcel (a képen) maga kérte az ET bioetikai bizottságában meghallgatását. A testület napirendjére tűzte a kérdést és május 29-ei ülésén megvitatta. A hozzászólok támogatták, hogy a bioetikai bizottság és az ET egyéb intézményei foglalkozzanak a kérdéssel, túlnyomó többségük szerint a problémát immár nem lehet szőnyeg alá söpörni.
Egy 1986-ban elfogadott, de a gyakorlatban eddig csak részben érvényesülő ET-ajánlás szerint a magzati eredetű szövetek és sejtvonalak üzleti célú felhasználása nem megengedett. A halott embriók és szöveteik csak szűken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatóak fel, de az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás tilos. Az elmúlt negyedszázadban azonban a biotechnológia robbanásszerű fejlődése miatt már nincs tudományos akadálya az ember-állat hibrid kísérleteknek, az emberi embrió állati méhbe, vagy az emberi agysejtek állatba ültetésének, sem az emberi embrió tulajdonságaiba való beavatkozásnak.
Kiváltképp gyorsan terjed az embriószövetek különféle sejtjeiből készült tenyészetek és sejtvonalak élelmiszeripari, kozmetikai célú felhasználása, elsősorban a tengeren túl. Szabó Marcel a hazai szabályozás vizsgálatánál szembesült azzal, hogy a problémát csak nemzetközi szinten lehet kezelni, ezért fordult az ET-hez. A meghallgatás eredménye lehet, hogy az ET plenáris ülése elé kerül az ügy, ami közvetve elősegítheti az uniós szabályozás átgondolását, szigorítását is – mondta Szabó Marcel.
A zöldombudsman szerint körültekintő vizsgálódás szükséges, hiszen az embriókutatás számos területen új, hatékony gyógyászati megoldásokat kínálhat. Ezért fontos elhatárolni az emberi embrió és az abból készült sejtvonalak, tenyészetek kereskedelmi és ipari felhasználását az orvosi, diagnosztikai és terápiás alkalmazásoktól. A probléma vizsgálatánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szigorúbb szabályozás jelentős lobbierőt képviselő gazdasági csoportok érdekeit sértheti, ám ezzel kapcsolatban vannak jó példák is. Az egyik ismert üdítőgyártó multinacionális cég például visszakozott az embriószövetek felhasználásával foglalkozó céggel való együttműködéstől, amikor a felmérésekből kiderült, hogy a fogyasztók egy része elfordulna a nagyvállalat termékeitől – emlékeztetett Szabó Marcel.
Európa egy több mint 700 milliós lélekszámú, jelentős vásárlóerővel rendelkező piac. Önmagában a tudatos fogyasztói magatartásra ösztönöző felvilágosítás jelentős mértékben visszaszoríthatja a “nem etikus” termékeket, a gyerekmunkával előállított, vagy az embrionális eredetű sejtvonalak, tenyészetek felhasználásával készült árukat. A felvilágosítás mellett szükség lehet a szabályozás szigorítására is, ami jóval több, mint fogyasztóvédelem és termékfelelősség – mondta Szabó Marcel.
Szerinte az EU-nak még sok szempontból nem sikerült túllépnie az alapvetően gazdasági érdekközösségen, ám az embriók felhasználásának a jövő nemzedékek, és általában az emberi méltóság védelmén alapuló szabályozása egy olyan közös, materiális megfontolásokon túli értéket jeleníthet meg, amely hozzájárulhat az unió ma még számos területen hiányzó közös etikai alapjainak megalkotásához. “Arra pedig csak büszkék lehetünk, ha ebben Magyarország kezdeményező szerepet játszik” – fűzte hozzá a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettes.
Szabó Marcel hivatala korábban nehezményezte, hogy a vásárlók nem értesülhetnek arról, valójában milyen összetételük van az általuk megvett termékeknek. A jogi szabályzásaink lehetővé teszik, hogy a kozmetikumok termékcímkézésén az egyes adalékanyagok ne legyenek feltüntetve, amennyiben az harmadik országból érkezik, és ha titkos az összetevő. “Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog” – fejtette ki korábban Szabó Marcel.
Élelmiszereknél is hasonló az eljárás, vagyis nem kötelező a címkén feltüntetni sem az összetevőnek, sem az adalékanyagnak nem minősülő, ám a termékben jelenlévő anyagokat. Nem kötelező továbbá az etikailag problémás eljárási módok feltüntetése. Ide tartozik például, ha egy adott terméket gyártó cég (például csokoládé) az ízhatásokat (eléggé édes vagy keserű-e) embrióveséből úgynevezett HEK293 (humán embrionális vese sejtonalból származó szövettenyészetben) teszteli le, mielőtt piacra dobná.
Két éve a Daily Mail angol napilap írt arról, hogy értesülései szerint három brit laboratóriumban a londoni King College-ban, a Newcastle Egyetemen és a Warwick-i Egyetemen horrorisztikus kísérleteket folytattak állati és emberi sejtek vegyítésével. Az akkori adatok szerint összesen 155 ember-állat hibrid – parahumán – embriót gyártottak a 2008-as Emberi Megtermékenyítési és Embriológiai törvény bevezetése óta. A törvény legalizálta azoknak a keverék embriók – többek között emberi spermával megtermékenyített állat petesejtek – létrehozását, melyek segíthetik az embrionális őssejtkutatás fejlődését és a gyógyíthatatlan betegségek elleni küzdelmet.
Josephine Quintawalle a Comment on Reproductive Ethics nevű orvosbiológiai etikai csoport vezetője döbbenten értesült az állat-ember hibridek létrehozásáról, az Egyesült Királyság kormánya szerintük titkolta, hogy megengedte volna a hibridekkel való kísérletezést. Akkor több vezető tudós figyelmeztette arra a laboratóriumokat, álljanak le az úgynevezett “Majmok bolygója” kísérletekkel, azaz ne próbáljanak állatoknak emberi tulajdonságokat adni. Például ne juttassanak intravénásan emberi őssejteket főemlősök agyába.
Robert Lovell-Badge a brit Nemzeti Orvoskutatói Intézet egyik tudósa felhívta arra a figyelmet, a hibridek nem járnak semmilyen veszéllyel, mivel a törvény szerint létrehozásuk után 14 napon belül meg kell semmisíteniük őket. Ember-állat hibridekekkel nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem más országokban is kísérleteznek. Máshol pedig még annyira se szabályozzák a parahumán embriók sorsát, mint brit földön.
