Változatlanul a “részben szabad” kategóriába sorolta be a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2012-re vonatkozó, szerdán ismertetett jelentésében a Freedom House (FH). A washingtoni központú, független civil szervezet tavaly, a 2011-es adatai alapján minősítette le a magyar sajtóviszonyokat a “szabadból” a “részben szabad” csoportba. Magyarország a jelentés szerint a világranglista 74. helyén osztozik az ugyancsak 36 pontos Montenegróval és Szerbiával együtt. Magyarország tavaly is 36 pontot kapott.
Semmi sem változott 2011-hez képest, “noha folyamatosan fennálltak az aggodalmak a széleskörű jogalkotási és szabályozási változások miatt, amelyek szigorították a média kormányzati ellenőrzését”. Az Alkotmánybíróság döntéseinek sorozata és azok az jogszabályi módosítások, amelyeket azért fogadtak el, hogy “kielégítsék az Európai Bizottság által 2011-ben és 2012-ben emelt kifogásokat”, a jelentés szerint kevés volt a kormányzó Fidesz által ellenőrzött médiahatóság hatalmának korlátozásához. A kritikus Klubrádió év végéig nem kapta vissza fő frekvenciáját. – áll a 2012-es jelentésben.
Magyarország megítélése az FH kimutatása szerint 2008 és 2012 között 15 pontnyit romlott. Ezzel Bahreinnel és Madagaszkárral a negyedik helyen áll azon országok mögött, amelyekben ebben az időszakban a legnagyobb negatív irányú változást mutatták ki. A legnagyobb visszaesést a FH Maliban (20 pont) mutatta ki. Idén nyolc ország besorolása változott, kivétel nélkül negatív irányba. Görögország, Izrael és Mali médiája a “szabad” helyett a “részben szabad” osztályzatot kapta.
A “részben szabad” sajtójú országok közül Ecuadort, Egyiptomot, Bissau-Guineát, Paraguayt és Thaiföldet minősítette le a “nem szabad” kategóriába az FH. A legszabadabb sajtójú országnak a FH 2012-re Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93), Eritrea (94), Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (96) volt.
A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (16 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (22), Litvániát (24), Szlovéniát (24) Lengyelországot (26), és Lettországot (28) minősítette “szabadnak”. Bulgária 37, Horvátország 40, Románia 42 pontot kapott. A FH az Európai Unió tagállamai közül a “részben szabad” sajtójú országok közé sorolta be Olaszországot (33) és Görögországot (41) is.
A jelentés szerint a világ lakosságának 14 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója “szabad”. Ebbe a kategóriába a FH azokat az entitásokat sorolta, ahol megítélése szerint a politikai hírekről “erőteljesen” számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális, és ahol a sajtóra nem nehezedik súlyos jogi vagy gazdasági nyomás.
A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. Az országokat 0-tól 30 pontig a “szabad”, 31-től 60-ig a “részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a “nem szabad” kategóriába sorolják.
