Az Európai Bizottság tanulmányozza az államháztartási hiányra vonatkozó magyar adatokat, és a vizsgálat alapján dönt a túlzottdeficit-eljárásról. A bizottság szóvivője megerősítette, a Központi Statisztikai Hivatal eljuttatta az adatokat az uniós statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak, amely az információk ellenőrzése után még e hónapban közzéteszi az általa hivatalosnak minősített számokat. Arra a kérdésre, mikor jön el a pillanat, amikor a bizottság azt mondja: lehet, hogy Magyarország nem pontosan úgy csökkenti a hiányt, ahogyan azt Brüsszel szerette volna, mégis kikerülhet a túlzottdeficit-eljárásból, tekintettel arra, hogy tavaly és tavalyelőtt is a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt volt a magyar államháztartás hiánya – egyelőre nincs határozott válasz.
Olivier Bailly válaszában ismertette, hogy a KSH 2 százalékos GDP-arányos hiányról adott tájékoztatást, ami alacsonyabb, mint amire a bizottság számított. “Ha ezt az Eurostat április 22-i végleges jelentése is megerősíti, az valóban jó hír, nemcsak Magyarország számára, hanem nekünk is” – fogalmazott a szóvivő. Egyben jelezte, hogy a bizottság a KSH és az Eurostat adatait is figyelembe veszi majd, amikor elkészíti a májusi, tavaszi prognózisát. Bailly mindazonáltal azt is világossá tette, hogy a brüsszeli testület azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az idén és jövőre is várhatóan 3 százalék alatt tartható-e a deficit.
Arra a kérdésre, elképzelhető-e az, hogy Magyarország a hiány leszorítása dacára nem kerül ki az eljárás alól, a szóvivő úgy válaszolt, a hiánycél csak az egyik követelmény az eljárás megszüntetéséhez. „A nominális cél az értékelés egyik szempontja, ugyanakkor – mint azt már korábban több másik országgal kapcsolatban is hangsúlyoztuk – azt is értékelnünk kell, milyen erőfeszítések történnek a strukturális hiány csökkentése érdekében” – tette hozzá. Bailly arra is emlékeztetett, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke a téli prognózis ismertetésekor egyértelművé tette, hogy nyitott a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére, ha azt megfelelő objektív érvek, valós gazdasági adatok támasztják alá. “Ez részünkről nem politikai értékelés kérdése, ennek puszta statisztikai adatokon kell alapulnia” – mondta Bailly.
Orbán az eljárásról, méltányosságról
A Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos – vélekedett a miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában, ezért nem bízhatunk abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében. Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de „nem bízhatunk ebben” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű. Jelezte, számítani kell arra: Magyarország „kifejezetten mérges” ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést.
„Megnézzük, hogy Brüsszelt mennyire fertőzi meg ez a gondolkodásmód” – fogalmazott a kormányfő, aki egyúttal ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaság már idén ”egy váratlanul jó növekedési számot” tud majd produkálni. Ha az unió meg tudna békélni azzal, hogy bár Magyarország más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, „akkor ezt akár közös sikernek is tekinthetnénk” – vélekedett.
A kétszázalékos tavalyi hiányadattal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy Magyarország jobban teljesít, mint korábban, „de még mindig nem vagyunk elég jók”. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra: az adósságtörlesztés nélkül vizsgálva az adatokat azt látni, hogy Magyarországon nem költségvetési hiány van, hanem többlet. Ez ad esélyt arra – magyarázta -, hogy „visszafizethessük a korábban felvett adósságokat, tehát jó pályán vagyunk.”
