Rómába utazott Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, hogy XVI. Benedek pápai szolgálatának utolsó előtti napján, szerda délelőtt részt vegyen a visszavonuló katolikus egyházfő nyilvános audienciáján.
XVI. Benedek sokat tett azért, hogy az egyház világosan foglalja össze és mondja ki tanítását, és sok szempontból utat mutat az egyház számára – mondta Erdő Péter elutazása előtt az MTI-nek. A sajtóbeli találgatásoktól, esélylatolgatásoktól elzárkózva a bíboros azt mondta, a pápaválasztáskor a nemzetiségnél, földrajzi származásnál sokkal fontosabb a személyiség, az, hogy „mit képvisel az egyház életében valaki”. Mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott – tette hozzá.
Szolidaritás az idős, beteg emberekkel
Utalt arra, hogy a tisztségéből február 28-án távozó XVI. Benedek lemondása lehetőségét korábban ő maga említette egy interjúkötetben. „Az volt az érzésem, amikor a lemondás hírét hallottam, hogy egy régi gondolata érett meg mostanára” – mondta. Erdő Péter úgy fogalmazott, „természetesen egyfajta megrendüléssel és tisztelettel fogadtuk ezt a döntését. Különösen azon gondolkodtunk el, hogy pont február 11-ét választotta a bejelentésre, ami a Lourdes-i Szűzanya ünnepe és a betegek világnapja. Ez, azt hiszem, mutatja, hogy ő mennyire szolidaritást érez az idős és a beteg emberekkel.”
Már számít a kor
A bíboros annak kapcsán, hogy az utóbbi évszázadokban nem volt példa pápai lemondásra, azt mondta: ez ma „valóban nem szokás”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a II. vatikáni zsinat után, amikor felvetődött, hogy a püspökök bizonyos életkorban kapjanak udvarias felszólítást arra, hogy nyújtsák be a lemondásukat, egy elméleti kérdést kellett eldönteni. A középkorban pápai bullák utasították vissza olyan püspökök lemondását, akik csak az előrehaladott korukra hivatkoztak. Pusztán az életkor önmagában sokak szerint nem volt elég indok arra, hogy valaki lemondjon. Ez változott meg aktuális gyakorlati okokból a zsinat utáni időben, és ma a püspökökre érvényes a 75 éves korhatár, de ugyanígy megvan ez a római Kúria magasabb tisztségviselői esetében is.
Benedek pápa „öröksége”
XVI. Benedek pápaságának mintegy nyolcéves időszakát áttekintve Erdő Péter azt mondta, „Benedek pápának a Péter-utódi szolgálata az isteni gondviselés ajándéka volt az egyház számára”. Hozzátette: nagy volt az igény az utóbbi évtizedekben arra, hogy világosan foglalják össze és mondják ki az egyház tanítását. Benedek pápa már bíborosként is sokat tett ezért, a Hittani Kongregáció keretében és tudományos munkásságában is. Pápaként ezt folytatta, nem csupán a szentbeszédeiben, a katekéziseiben, hanem az enciklikáiban és számos más megnyilatkozásában is.
Erdő Péter kiemelte: XVI. Benedek még pápaként is folytatott irodalmi munkásságot, ezzel a legnagyobbakhoz hasonlít, például XIV. Benedek pápához vagy IV. Incéhez, tehát olyanokhoz, akik pápaként nagy műveket adtak ki. A Názáreti Jézusról szóló könyve, amelyben a pápa a jelenlegi kutatások eredményeinek ismeretében vallja meg a hitét, azért is nagyszerű, mert a keresztény hit lényegéről szól – mondta.
Dinamikus egyház kell
Erdő Péter kitért arra, hogy XVI. Benedek tanításában kézzelfogható az a folyamat, „hogy a részletkérdéseken túl leginkább a főigazságok, a főproblémák felé forduljunk”. Hozzátette, ma lényegre koncentráló kereszténységre van szükség, és ebben Benedek pápa utat mutatott, pontosan Jézus személyének a középpontba állításával. Szerinte azonban „ugyanígy dinamikus egyházra is szükségünk van, és Szent Pál évének a meghirdetése emellett tesz hitvallást”. Hangsúlyozta: a nemzetek apostola, aki az egész világ felé fordul, és aki hihetetlen energiával fáradozik azon, hogy továbbadja az örömhírt, ma „aktuális példaképünk”. „Nekünk ugyanezzel a majdnem eksztatikus lelkesedéssel kell az örömhírt továbbadni, mert csak ezt veszi észre a világ, csak ez jut el igazán a másik emberhez. Talán várják is ezt tőlünk” – mondta Erdő Péter.
A tudós váltotta a művészt
A bíboros azt mondta, XVI. Benedek teljesen más alkat, mint elődje volt, mégis megtalálta a hangot például a világ fiataljaival. Hozzáfűzte: a német kultúrkörből érkező pápának az ökumenizmus kérdése különösen is a szívügye kellett, hogy legyen. Pápasága alatt elmélyült annak a felismerése, hogy katolikus és ortodox körökben ugyanazokért az erkölcsi értékekért, ugyanazokért a társadalmi értékekért dolgozunk, azonban közös misszió csak akkor lehetséges, ha a teljes kommunió megvalósul. Benedek pápa személyében egy valódi tudós töltötte be a legmagasabb tisztséget. II. János Pál személyében nagyon erősen előtérben állt a művész karaktere, még az emberekkel való kommunikációjában is. „Benedek pápa sokkal kevésbé drámai, ugyanakkor nagyon lebilincselő módon képviselte ugyanazt, amit az elődje” – tette hozzá.
A világháló nyelve Jézusé is
Erdő Péter rámutatott arra: korfordulót él az emberiség. A világhálóval egy új szintje jelenik meg a valóságnak. Mint mondta, a törvényekhez igazított cselekvés eszményéről ma sem mondhatunk le, sem az állami jognak, sem az egyházjognak és főleg nem az erkölcsnek „az eddigi gondolatmenetei, működési módjai nem váltak feleslegessé”. Azonban „érzünk az emberi tájékozódásban és valóságérzékelésben egyfajta fordulatot”, és „örömmel fedezzük fel”, hogy ennek „Jézus Krisztus teljes mértékben a hordozója, teljes mértékben beszél ezen a nyelven az ő üzenete, és nekünk is dolgunk az üzenetét ezen a nyelven is továbbadni a világ felé”. Mint mondta, szükséges, hogy „lényegre törően, direktben és egyértelműen kimondjuk a hitünk lényegét és adott esetben a vallási életünk lényeges cselekményeit is”.
Az emberek gondjaival kell foglalkozni
Erdő Péter úgy látja, a pápaválasztáskor is bizonyára figyelembe veszik a konklávé résztvevői a megváltozott környezetet.
Megjegyezte: rengeteg gondja van az emberiségnek, „és nekünk az emberek gondjaival kell foglalkozni”, az egyház feladata pedig, hogy a világ üdvösségéért fáradozzon, tehát „minket közösséggé is a közös küldetés tesz”. A bíboros utalt arra: a konklávé előtt sokat imádkoznak és elmélkedéseket hallgatnak meg a bíborosok, ezeknek a heteknek az igazi témája és feladata pedig „az őszinte keresés, egyedül annak a keresése, hogy az egyház küldetésének teljesítése szempontjából mi a legjobb megoldás”.
Ezért imádkozik Erdő Péter
Erdő Péter beszámolt arról, hogy imádsággal készül a konklávéra, valamint együtt imádkoznak a hívek is az egész Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében minden szentmisén a pápáért és az egyházért, február 28. után pedig a konklávéért és a pápaválasztásért. (XVI. Benedek pápa hétfőn motu propriót, azaz saját kezdeményezésére kiadott törvényt bocsátott ki a konklávé szabályairól, és ebben a bíborosi testületre bízta a pápaválasztás időpontjáról szóló döntést. Ezzel nem módosította a konklávé időpontjára vonatkozó szabályokat, melyek szerint a pápaválasztás az apostoli szék megüresedésétől számított 15. naptól kezdődhet.)
Európa szerepe
Az érsek hangsúlyozta: a bíborosi testület nem a világegyház parlamentje, a bíborosok ugyanis formailag és történelmileg a római egyház képviselői, ezért van legtöbbjüknek római címtemploma. Kitért arra: a világ különböző részeiről érkezett bíborosok és püspökök „nagyon fontos és értékes hangokat szólaltatnak meg Rómában”, erre a szinódus mindig jó alkalom. Valóban vannak a helyzetből és a stílusból adódó különbségek a kontinensek vagy a régiók között, néha pedig Európát „az ember túl komplikáltnak érzi kifejezésében, gondolkodásmódjában, talán azokban a problémákban is, amelyekkel idő és energia szempontjából a legtöbbet foglalkozunk”. Ugyanakkor rengeteg értéke van az európai kereszténységnek, amelyeket más világrészek is tisztelettel igényelnek és fogadnak – tette hozzá.
A fő feladat: Jézushoz elvezetni az embereket
„A pápa egy katolikus püspök. Nem akármilyen, Róma püspöke, az egyetemes egyházra szóló különleges karizmával és küldetéssel. De alapvetően minden püspöknek, minden apostolutódnak közös a feladata. A tanítás, a megszentelés és a pásztori kormányzás küldetését kell betölteniük” – mondta. Kitért ugyanakkor erre: „A feladat maga visszahat a személyre. Vissza kell, hogy hasson. Ha tetszik, kinek-kinek fel kell nőnie egy ilyen feladathoz.” Arra a kérdésre, melyek az újonnan megválasztandó pápa előtt álló legfontosabb feladatok, a bíboros azt mondta: „Jézus Krisztushoz kell elvezetni az embereket. Ez a nagy probléma, ez a nagy kihívás, ez a központi feladat.”
A majdani pápa megválasztása után ünnepélyes szentmise következik, ahol először találkozik az újonnan megválasztott katolikus egyházfő Róma városával és a világ népével pápaként – XVI. Benedek pápának az a beszéde, amit ebből az alkalomból mondott, „felejthetetlen örökség marad, és hosszú éveken át mindig hivatkoztak rá és idézték”–, ekkor „mutatkozik be” a szó lelki és szellemi értelmében. Hivatalba lépése azonban már korábban, akkor történik meg, amikor elfogadja a pápává választást.
