Nagyvilág

Orbán kis országban akar nagy politikát

Szekely-zaszlo(2)(960x640)(1).jpg (Székely zászló)
Szekely-zaszlo(2)(960x640)(1).jpg (Székely zászló)

A pénteki romániai lapok többsége mind a magyar, mind a román kormányt felelősnek tartja azért, hogy éles vita alakult ki közöttük a székely zászló ügyében.

Provokáció szavazatokért

Dan Constantin, a Jurnalul National vezércikkírója úgy vélekedett: Németh Zsolt külügyi államtitkárnak régóta “feladata”, hogy nyilatkozataival Romániát provokálja, és ebben most Füzes Oszkár bukaresti nagykövet is besegített neki. A szerző úgy véli, a Fidesz már a jövő évi választásokra készül.

Szerinte a “rossz a gazdasági helyzetbe került Magyarország elszigetelődött a sovén és antiszemita felhangokkal kísért jobboldali politikájával”, a választások kimenetelét pedig a félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el a Fidesz és a szocialisták között. Constantin szerint “a két vuvuzela” az erdélyi szavazatszerzés reményében forralta fel a székelyzászló-ügy vizét, amellyel mások fogják “leforrázni” magukat.

“Ez egy revizionista politika”

A liberális kötődésű Adevarul a székelyzászló-ügyet kommentáló Crin Antonescu liberális pártvezér egy televíziós nyilatkozatát idézi. Az USL társelnöke azt fejtegette, hogy Orbán Viktor “egy kis ország miniszterelnöke – hiszen Magyarország a demográfia, az erő, a források szempontjából kis ország -, amelynek vezetője nagy politikát akar csinálni”. Antonescu hozzátette, hogy ez egy revizionista politika, majd folytatta: “Orbán úr az egész világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa.”

A román szenátus elnöke azt is leszögezte, hogy “Orbán miniszterelnökkel nem lehet olyan párbeszédséma szerint tárgyalni, mint ahogy elődeivel tárgyaltak a román hatóságok”. A székelyzászló-ügyet Antonescu magyar provokációnak nevezte, amelyre szerinte – az állásfoglalást elhárító – Traian Basescu államfőnek kellett volna higgadt, de határozott választ adnia.

A legkezdetlegesebb populista nacionalizmus

A jobboldali Romania Libera Cristian Campeanu véleménycikkét közli “Őrültség Bukarestben és Budapesten” címmel. “Két kis ország, amelyeknek az élén egy-egy autokratikus hajlamú, a jogállamisággal hadilábon álló politikus áll, lelkesen belevetette magát a legkezdetlegesebb populista nacionalizmusba, hogy saját kudarcairól elterelje a figyelmet: így tekintenek a magyar-román feszültségre Európából” – vélekedik a szerző.

Rámutat: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. Szerinte ezzel csak megerősítette azt az érzést a magyarokban, hogy a román hatóságok egy megszálló erő képviselői a Székelyföldön. Úgy vélte: ezért beszélt Németh Zsolt “szimbolikus agresszióról”.

Mintha most hallanának először…

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék Simó Erzsébet írását közli Bukarestben most tudták meg: autonómiát akarunk címmel. A szerző szerint a székely zászló körüli “hangzavar és epeömlés” a romániai költségvetési vitáról terelte el a figyelmet. “Még ily botrány közepette is el kell ismernünk, hosszú távon bizonyára hasznos is lehet, mert kiderült, hiába voltunk hosszú évekig kormányon, Bukarest mintha csak most hallana először autonómiaköveteléseinkről, s ha fujjogatás, hőbörgés közepette is, de legalább beszélnek róla. Sokan civilizálatlanul, mocskos szájjal, néhányan ellenben rokonszenvvel” – írja a Háromszék publicistája.

A magyar ellenzék közös vonása a hazugság

A magyarországi ellenzéki pártoknak a parlamenti választások előtt több mint egy évvel megindult kampányáról és az ellenzék által kínált alternatívákról írt pénteken a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar napilap kommentárjában megállapítja: a Magyar Szocialista Pártban, az Együtt 2014 mozgalomban, az LMP-ben és a Demokratikus Koalícióban csupán az a közös, hogy “mindannyian hazudnak”, mivel az “egyre durvuló választási kampányban” azt próbálják elhitetni a választókkal, hogy kormányzóképes alternatívát kínálnak a Fidesszel szemben, “ami egyszerűen nem igaz” – szögezi le a lap.

“Magyarországon ugyanis ma nincs olyan, normálisnak nevezhető ellenzéki párt, amelyre rá lehetne bízni az ország vezetését” – írja az Új Szó, mivel az ellenzéki pártok “csenevész gyülekezetét kizárólag a hatalom megszerzése érdekli.” Ezzel összefüggésben hozzáteszi: az MSZP-nek nincs és feltehetően nem is lesz hiteles gazdaságpolitikája, nem beszélve a pártnak a határon túli magyarok ellen indított “újabb alattomos gyűlöletkampányáról”. A pozsonyi lap szerint ugyanez érvényes az Együtt 2014-re, amely “a neoliberális hazugságait megrögzötten ismételgető Bajnai Gordon” személyével próbálja meg eltakarni “a mozgalomba összeverbuvált csőcseléket”. Hozzáteszi: az előző kettő mellett az LMP “kettéfűrészelt kerti törpe” Gyurcsány Ferenc pártja pedig “operettpárt”.

A pozsonyi lap ugyanakkor leszögezi: a Fideszen belül meg kell törnie a jégnek ahhoz, hogy búcsút lehessen inteni a jelenlegi “Pintér, Matolcsy és Hoffmann által fémjelzett kormánypolitikának”, mivel őket “utálják a legtöbben”, a legnépszerűbbek viszont nem az ellenzék, hanem a Fidesz mérsékeltebb szárnyának politikusai.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik