Modern korunk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája a bangladesi volt. Ebben a szegény és elmaradott, ráadásul túlnépesedett országban az 1990-es évekig katasztrofális higiéniai állapotok uralkodtak. Az ivóvíz jelentős részét olyan folyókból nyerték, amelyek partján a települések sűrűn követik egymást, ezért a víz biológiai öntisztulására nem volt lehetőség: fertőző betegségek terjedtek el. A csatornázás hiánya és az állattartás miatt a talajvíz elnitrátosodott. Az idült hasmenés főleg a gyerekek között pusztított, évi mintegy negyedmillió halálos áldozattal.
Mérgezés
A WHO felmérése szerint 2000 és 2010 között 35-77 millió ember ivott arzénes vizet a dél-ázsiai országokban. Becslések szerint, ha véletlenszerűen kiválasztunk száz, a Bengáli-öböl környékén élő embert, akkor legalább egyikük halálosan beteg, és még vagy öt mutatja a krónikus arzénmérgezés tüneteit (gyengeség, fáradtságérzés, száraz, erősen pigmentált bőr, idegkárosodás).
Gyerekek Bangladesben egy arzénnel szenyezett víztározónál – Fotó: AFP / Munir Uz Zaman
2004-ben már körülbelül 3000 ember halt meg arzén okozta rákbetegségekben, pedig évek óta az UNICEF és más szervezetek nagy erőfeszítéseket tesznek az arzénes kutak vizének kiváltására. 2009-ben azonban mintegy 20 millió ember még mindig arzénszennyezett vizet ivott – pár év alatt minden tizedik embernél tüdő-, hólyag- vagy bőrrákot okozva.
Krónikus arzénmérgezés alakulhat ki bizonyos ipari tevékenységek, például bányászat következtében. A bányászat okozza a környezet magasabb arzénkoncentrációját többek között Kanadában, Japánban és Mexikóban. Az arzént felhasználják az iparban is, fa konzerválására vagy az üveggyártásban, így foglalkozási betegségként is gondolni kell rá. Azért is került a környezetbe sok arzén, mert sokáig növényvédő szerek összetevője volt.
Magyarország
Az Európai Bizottság december 25-ig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén-, bór- és fluoridtartalmát. E szerint a jelenlegi 50 mikrogramm/liter helyett 10 mikrogramm/literre kell csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát
Magyarország több mint 300 településén több mint 800 ezer ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Ez azért probléma, mert az arzénes csapvíz hosszú távú fogyasztása növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az érintettek közel 80 százaléka azonban nem is tud a problémáról – derült ki nemrég a Vöröskereszt online felméréséből.
Fúrt utcai kút Békés megyében 2004-ből – Fotó: MTI / Lehocky Péter
Csak Somogy megyében ötvennyolc falu, illetve város vizének minősége kifogásolható, de Csongrád megyében is meghaladja a negyvenet a problémás területek száma. A legrosszabb a helyzet Eperjesen, ahol több mint tízszerese az arzénszint az unió által megengedett értéknek, de jóval átlépi a kijelölt szintet a Hódmezővásárhely, Makó és Nagymágocs vizében lévő arzénmennyiség is. (A listát itt találja!)
| Arzén |
|
Az arzén a legmérgezőbb hatású félfém. Ez az egyetlen olyan világszerte széles körben előforduló természetes anyag, amelynek rákkeltő hatása egyértelműen bizonyított. A hosszan tartó vagy nagy mennyiségű arzénterhelés hatására – a többi közt – tüdőrák, bőrrák, veserák vagy fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Az ivóvízzel bevitt arzén ráadásul az egész emésztőrendszert megterheli, ezért a magas arzéntartalmú vizet fogyasztó lakosság körében gyakrabban fordul elő gyomor-, máj-, hólyag- és vastagbélrák is. Az arzén forralással sem távolítható el az ivóvízből, így a főtt ételekben is benne marad |
Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője szerint bár a félfém valóban idegrendszeri elváltozásokat, valamint gyomor- és bélrendszeri problémákat okozhat, ez a veszély csak azoknál áll fenn, – és akkor sem minden esetben -, akik hosszú ideig, évekig, évtizedekig fogyasztanak arzénes ivóvizet.
Nem fogunk kihalni
„Az, hogy az ivóvíz arzéntartalma egy településen a megengedettnél magasabb, még nem azt kell, hogy jelentse, hogy mindenki veszélynek van kitéve és az egész település ki fog halni. Az biztos, hogy minél magasabb az ivóvíz arzéntartalma, annál nagyobb lehet a valószínűsége tartós expozíció esetén a hólyag- és a tüdődaganat kialakulásának. Persze önmagában véve egy daganatos betegség kialakulásában igen ritkán lehet csak egy okot figyelembe venni. Szakmailag a legszerencsésebb természetesen az lenne, ha az ivóvíz arzénkoncentrációja megközelítené a nullát. Én, személy szerint – az egészségmegőrző funkció érdekében – indokoltnak tartom az uniós szigorítást” – magyarázta lapunknak korábban a toxikológus.
A HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. legújabb fejlesztése, egy víztisztító, arzénmentesítő berendezés. A saját fejlesztésű készülék rendszerbe állítása várhatóan 2013. június 30-ig fejeződik be. A konténerekbe csomagolt víztisztító és vízkiadó berendezéseket önkéntes védelmi tartalékos katonák fogják telepíteni azokon a településeken, ahol eddig nem sikerült megoldani a víz arzénmentesítését.
| Arzéngyilkosság |
| A XX. század első harmadában derült fény a tiszazugi gyilkosságokra. A falusi környezetben az asszonyok légypapírról kiáztatott arzénnel mérgezték meg az öregeket, a nyomorékokat, a „felesleges” csecsemőket, iszákos, garázda férjeket, örökhagyókat. Hivatalos adatok szerint több mint 160 személyt gyilkoltak meg ily módon. |
“A cikket az Európai Unió támogatta.”
