Az előzetes választási regisztráció alkotmányban rögzítéséről közölt kommentárt a Der Standard című osztrák napilap. A szerző úgy véli, a magyar miniszterelnök arra hivatottnak érzi magát, hogy hosszú időn át gyakorolja a hatalmat. Megjegyzi, Orbán Viktor a választások előtt egy „centrális erőtér” 15-20 évre történő létrehozásáról beszélt. Néhányan, mindenekelőtt a Fidesz kereszténydemokrata európai testvérpártjai soraiból, azzal akarták elintézni ezt a retorikai fordulatot, hogy egy kissé erőteljesre sikerült metafora egy értékkonzervatív politikus részéről – írta.
A cikk szerint ezzel szemben korlátozó médiatörvény jött létre Magyarországon, megnyirbálták az alkotmánybíróság hatásköreit, és az új alkotmány bebetonozza a jelenlegi kétharmados többség hatalmát. A választójogi törvénnyel Orbán átlép egy határt, mert a választói regisztráció alkotmányban rögzítése közvetve korlátozza a választójogot. A szerző úgy vélte, az Európai Néppártnak a miniszterelnök „ujjára kell koppintania, mielőtt egy másik Fehéroroszországot csinál Magyarországból”.
A német Die Welt „Orbanizálás Magyarországon” címmel közölte Jacques Schuster kommentárját, amelynek alcíme szerint az új választási törvény leleplezi „Orbán Viktor hatalmi politikáját”. A szerző úgy vélte, egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az előzetes választói regisztráció intézménye „az önkényuralom irányába mozdítja-e el Magyarországot”, de a gyanú indokolt, hiszen az Orbán-kormányra az jellemző, hogy „alattomban ragadja magához a hatalmat”. A Fidesz-kormány attól sem riadt vissza, hogy kiválasztott csoportokra, vagy akár személyre szabott törvényeket alkosson, a cél pedig mindig a társadalom „orbanizálása” volt. Hasonló megfontolások eredményének tűnik az új választási törvény is – írta a konzervatív lap munkatársa, megjegyezve, hogy a kormányoldal meg sem próbált megállapodásra jutni az ellenzékkel.
A Die Zeit liberális hetilap online kiadásában „Aki nem jelentkezik, az nem is választhat” címmel közölte Kata Kottra beszámolóját, amely szerint a bírálók vélhetően joggal állítják, hogy a regisztráció kizárólag a Fidesznek kedvez, és megalapozottnak tűnik a hatalmi manipuláció vádja is. A feliratkozás a választókat mozgósító országos aktivista hálózattal rendelkező pártoknak, vagyis különösen a Fidesznek előnyös – olvasható a lapban. – A kormányoldal „beleírta” a regisztrációt az alaptörvénybe, amivel nem csupán az intézmény vélt alkotmányellenességét kifogásoló bírálatokra reagált, hanem arról is gondoskodott, hogy egy új kormány csak igen nehezen vonhassa vissza a reformot.
A Der Spiegel című hetilap online kiadásában „Minden hatalmat Orbánnak” címmel közölte Keno Verseck cikkét. A szerző úgy vélte, hogy a regisztrációval Orbán Viktor „bebetonozza a hatalmát”. Megjegyezte, hogy az alaptörvény hétfői módosítása nélkül az Alkotmánybíróság minden bizonnyal alkotmányellenesnek minősítette volna a választói feliratkozás intézményét.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Nincs elég kamat a rúpián és a forinton” című devizapiaci beszámolójában a szerző, Hanno Mussler az MNB kamatcsökkentésével összefüggésben kifejtette, hogy a döntést annak ellenére hozták meg, hogy „a messzi távolba” került a megállapodás az IMF/EU-hitelről. Hozzátette, hogy az alapkamat és az állampapírok hozama még így is rendkívül magas, ennek oka pedig „a befektetőket elriasztó politikai bizonytalanság”.
A Handelsblatt „A magyar jegybank teljes mértékben Orbán miniszterelnök irányvonalát követi” című rövid beszámolójában az MNB döntésével kapcsolatban kiemelte, hogy Simor András MNB-elnök „egyre inkább elszigetelődik”, és biztosnak számít, hogy hivatali ideje lejárta után Orbán Viktor egy „kormányközeli” személyt állít az intézmény élére.