A határozati javaslatot 96 szavazattal egy ellenében fogadta el a 131 tagú jereváni nemzetgyűlés. A hosszúra nyúlt parlamenti vitában Edvard Nalbandján külügyminiszter azt mondta, a magyar hatóságok “nem tudnak értelmes magyarázatot adni” arra, miért változtatták meg hirtelen az ügyben éveken át képviselt álláspontjukat, “miért hittek olyan könnyen az azeri hazugságnak”, s adták át Azerbajdzsánnak a 2004-ben Budapesten örmény tiszttársát, Gurgen Markarjánt meggyilkoló Ramil Safarovot.
A külügyminiszter felszólalása szerint a magyar kormány arra sem tud meggyőző magyarázattal szolgálni, miért cselekedett titokban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) karabahi konfliktusban közvetítő, úgynevezett minszki csoportjának társelnökei szintén az utolsó pillanatig nem tudtak a magyar-azeri alkuról – mondta.
Az örmény képviselők szerint a hivatalos magyar szerveknek tudniuk kellett arról, hogy ha átadják a gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetését töltő Safarovot, akkor kiszabadul, és ez ösztönözni fogja az etnikai alapú bűncselekmények végrehajtását az örmények ellen. Hiszen a gyilkosságot és elkövetőjét az azerbajdzsáni hatóságok rendszeresen és a legmagasabb szinten méltatták.
“Az, hogy az azeri elnök megkegyelmezett az elkövetőnek, előléptette és különböző jutalmakban részesítette őt, a nemzetközi közösséggel szembeni politikai cinizmus megnyilvánulása” – hangoztatja a dokumentum. Az örmény törvényhozás nyilatkozata megállapítja, hogy lépésével Azerbajdzsán újfent veszélybe sodorta a (dél-kaukázusi) régió biztonságát, tovább súlyosbította az örményellenes gyűlöletkeltés légkörét, és megsértette a nemzetközi jog dokumentumai által garantált emberi jogokat.
“Az Azerbajdzsánban állami szinten gyökeret vert örményellenes gyűlölet újfent megerősíti azt a realitást, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság semmilyen státusban nem válhat Azerbajdzsán részévé” – hangoztatja a nyilatkozat.
Az örmény parlament végül felszólít minden demokratikus értékekhez igazodó országot, hogy ítélje el a Magyarország és Azerbajdzsán között Safarov átadásáról létrejött megállapodást.
Szerzs Szargszján örmény elnök augusztus 31-én jelentette be, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, azt követően, hogy a magyar kormány átadta Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek és hősként ünnepeltek.
Tigran Balaján örmény külügyi szóvivő szerdán Jerevánban közölte: az Örményország és Magyarország közötti kapcsolatok normalizálásához nincs feltétlenül szükség közvetítésre. „Itt világos lépésekre van szükség a magyar hatóságok részéről” – jelentette ki a tisztségviselő.
Az örmény szóvivő nyilvánvalóan Martonyi János külügyminiszternek a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán elhangzott szavaira utalt. A magyar diplomácia vezetője a rádiónak azt mondta: hétfői berni látogatása alkalmával Didier Burkhalter svájci külügyminiszter felajánlotta országa segítségét a magyar-örmény kapcsolatok rendezésében, és Svájc – amely “hagyományosan közvetítő, semleges ország” – tud is segíteni. Minden lehetséges eszközt fel kell használni a Magyarország és Örményország közötti feszültség enyhítéséhez – hangsúlyozta Martonyi.
A magyar külügyminiszter szerdai interjújában hangsúlyozta, “végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő”, hogy az azerikormány nem tartotta be ígéretét, és kegyelmet adott Ramil Safarovnak.
