Maja Kocijancic, a Bizottság kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivője elmondta, minden érintett féllel – így a magyar hatóságokkal is – egyeztetnek az ügyben. A szóvivő kijelentette, hogy a bizottság figyelemmel kíséri az eseményeket, majd kifejtette, hogy a testületet az ügy a térségben tapasztalható esetleges következmények miatt aggasztja.
„Aggasztónak tartjuk, hogy az azeri elnök kegyelemben részesítette azt a katonatisztet, Ramil Safarovot, akit 2004-ben Magyarországon életfogytiglani börtönre ítéltek egy örmény katonatiszt meggyilkolásáért” – jelentette ki Maja Kocijancic, aki egyúttal felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy a helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében mind a nyilatkozatok, mind a tettek terén legyenek mértékletesek.
Uniós források szerint úgy tűnik, hogy a Magyarország és Azerbajdzsán által kötött megállapodást, amely lehetővé tette Safarov Azerbajdzsánba szállítását, az azeri fél nem tartotta be. Az MTI értesülése szerint Safarov kiadatása uniós szinten is szóba kerülhet.
Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország a nemzetközi jogi eljárásrendet követi az azeri kiadatási ügyben.
Lezárt ügynek nevezte Ramil Safarov kiadatását az ANS tévétársaságnak nyilatkozva Vilayat Guliyev. Azerbajdzsán budapesti nagykövete hozzátette, hogy a hazatért katonatisztnek adott kegyelem miatti magyar tiltakozó jegyzékben nincs semmi rendkívüli.
A diplomata elmondta, hogy találkozott Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárával, s a kétoldalú kapcsolatokon kívül beszéltek Ramil Safarov ügyéről is. „Munkajellegű megbeszélés volt” – fogalmazott ez utóbbival kapcsolatban Vilajet Gulijev.
A nemzetközi sajtó továbbra is nagy teret szentel az ügynek. A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap szerint nagyon komoly okok vezethettek Ramil Safarov azeri tiszt kiadatásához. A Safarov szabadságának ára címmel megjelent írás szerzője úgy vélte: igen jelentős okok állhatnak annak hátterében, hogy a magyar hatóságok ilyen lépésre szánták el magukat, nem számolva a hazai ellenzék, valamint a Nyugat élesen negatív reagálásával és a nemzetközi szinten hatékonyan lobbizó, a viág számos országában élő örmény diaszpóra valószínűsíthető ellenállásával.
Az azeri katonatiszt kegyelemben részesítését és szabadon engedését az újság úgy értékelte: „Ilham Aliyev azeri államfő azt jelezte, hogy nincs szüksége senkire, és azt demonstrálta, hogy egyes kérdésekben kész a nemzetközi közösségre való tekintet nélkül cselekedni.”
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétfői száma szerint Magyarországnak az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt problémái lehetnek az elsősorban az Egyesült Államokban és Franciaországban befolyásos nemzetközi örmény lobbival. A lengyel lap Sztepán Grigoriján volt diplomatát, a jereváni Globalizációs és Fejlődési Központ vezetőjét is megszólaltatta, aki szerint „Magyarország hatalmas hibát követett el”, mert „formálisan joga volt a kiadatáshoz”, de nem volt előrelátó a döntés következményeinek ügyében.