A Die Welt Boris Kálnoky Példakép-e Magyarország Görögország számára? című elemzését közölte internetes kiadásában. A szerző kifejtette: Görögország és Magyarország hasonló problémákkal küzd, de a magyar kormány az athéni vezetéssel szemben nem a privatizációval és az állami szektor csökkentésével próbálja orvosolni a bajokat, hanem kiterjeszti az állami szektort és visszavásárol stratégiai fontosságú cégeket, amelyeket a rendszerváltáskor magánkézbe adtak.
Hozzátette: Orbán Viktor gazdaságpolitikáját Nyugaton a kiszámíthatatlanság miatt bírálják, pedig “valójában rafinált” ez a politika. A cél az állam szerepének erősítése, az eszköz viszont nem a kisajátítás, a kormány ehelyett inkább annyira megnehezíti egyes külföldi konszernek helyzetét, hogy azok hajlandók legyenek megválni magyarországi érdekeltségeiktől.
Megjegyezte: Magyarországon “nem új kommunizmus formálódik, hanem egy új etatizmus”, amely meghatározza, hogy hol lehet szerepe a magánvállalatoknak, és mely területeken kell állami “kézben tartani a gyeplőt”.
Úgy tűnik, hogy a válságkezelés magyar modellje ellentétes a brüsszeli recepttel, ez pedig konfliktusokat okoz az EU-val, ugyanakkor “van, ami a magyar modell mellett szól” – tette hozzá Kálnoky, megjegyezve, hogy a rendszerváltás idején tömegesen munkanélkülivé lett romák problémája annyira feszítővé vált, hogy “gyors megoldást kell találni, a szabad piac azonban nem szolgál megoldással”.
A FAZ Magyarország az E.ON érdekeltségei felé kacsintgat címmel közölt beszámolójában a szerző, Michaela Seiser azt írta, hogy Orbán Viktor ismét állami ellenőrzés alá kíván vonni fontos gazdasági ágazatokat. Szerinte a magyar miniszterelnök e törekvése miatt konfliktusba került az EU-val, és “kétséges”, hogy a GDP négyötödét kitevő “adóssághegyet” tekintve miként lehet finanszírozni az “újraállamosítást”.
