A palesztin vezető 75 éves korában, 2004 októberében lett súlyos beteg Rámalláhban. Onnan szállították egy Párizs melletti katonai kórházba, ahol november 11-én meghalt. A francia orvosok tiszteletben tartották a család kérését, így nem hoztak nyilvánosságra részleteket Arafat állapotáról, és fel sem boncolták.
Az akkori szűkszavú orvosi jelentés szerint – amelyet az AP hírügynökség szerzett meg – a politikus halálát „masszív agyi vérzés” okozta, amelyet a bélrendszer gyulladása, sárgaság, valamint fokozott vérzékenység és véralvadékonyság előzött meg. Az azonban nem derült ki, mi okozhatta a vérrendszeri problémákat. Arafat halála után azonnal megindultak a találgatások arról, hogy a politikust az izraeliek ölték meg, a mérgezési teóriát emlegette Asraf al-Kurdi jordániai neurológus is, aki rendszeresen vizsgálta Arafatot.
Az al-Dzsazíra szerint a laboratóriumi elemzéseket az elhunyt személyes tárgyairól származó DNS-mintákon végezték, e tárgyakat a franciaországi katonai kórház adta át annak idején Szuha Arafatnak, a palesztin vezető özvegyének. Az arab televízió idézi François Bochudot, a lausanne-i Sugárfizikai Intézet (Institute for Radiation Physics) igazgatóját, aki szerint az említett mintákon jelentős mennyiségű polóniumot találtak.
A polónium ritka és nagyon erősen radioaktív félfém, izotópjainak alakjában fordul elő. Az AFP emlékeztet arra, hogy Alekszandr Litvinyenko volt orosz kémet feltehetően polónium 210-es radioaktív izotóppal gyilkolták meg 2006-ban Londonban.
Arafat halálával kapcsolatban az elmúlt években megannyi találgatás látott napvilágot, a mérgezés csak az egyik volt ezek közül. Amosz Harel és Avi Iszacsarov izraeli újságírók 2005-ben külön könyvet szenteltek ennek a rejtélynek.
Az al-Dzsazíra által most bemutatott dokumentumfilm nem tekinthető bizonyítéknak, ugyanis François Bochud szerint csak akkor lehetne megerősíteni a polónium általi mérgezéssel kapcsolatos feltételezést, ha a palesztin vezető holttestét exhumálnák, és földi maradványait vetnék alá tüzetes laboratóriumi vizsgálatnak.
