“Magyarország számára rendkívül fontos a kínai kapcsolat, amihez a főváros is hozzá kíván járulni” – hangoztatta Tarlós a tárgyalását és az aláírási ceremóniát követően az MTI-nek, a helyszínen. Mint mondta, mindkét fővárosban sokat dolgoztak azon, hogy ez a testvérvárosi megállapodás létrejöjjön, s részleteiről teljes volt az egyetértés.
A városüzemeltetés területére, a környezetvédelemre, az oktatás, a kultúra és a média terén történő kapcsolatépítésre, de a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok kereteinek bővítésére – “a kapuk megnyitására” – is kiterjed a mostani egyezség – jegyezte meg a főpolgármester.
Peking egy óriási ütemben fejlődő húszmilliós város, amely nagyon is ki van téve a környezeti ártalmaknak. Ezért is volt fontos a dokumentum környezetvédelmi eleme – magyarázta a főpolgármester, hozzátéve, hogy mindazonáltal a hangsúly eleinte a kulturális kapcsolatokon, az oktatási cseréken lesz; “szeretnénk együtteseket, képzőművészeti kiállításokat vendégül látni és mi is szívesen jövünk Kínába”.
Ami a városüzemeltetést illeti, Tarlós elmondta, Budapest másfél éve vezetett be a működési struktúrát érintő új modellt, amelyet Pekingben a következő napokban – a városi fenntartható fejlődés nemzetközi fórumán – György István főpolgármester-helyettes külön is ismertetni is fog. Ő maga egyebek mellett a városi kulturális életről, a kulturális szabadságról fog előadást tartani, és mint mondta, rendkívüli érdeklődéssel várja a pekingi tapasztalatokat.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta a megállapodás aláírását, s partnerének is kiemelte, Budapest arra törekszik, hogy a testvérvárosi egyezményt megtöltsék tartalommal.
Tarlós István tavaly júliusban találkozott először Kuo Csin-lunggal, s akkor vetődött fel a két főváros közötti kapcsolatoknak a korábbinál magasabb szintre emelése. Akkor kapott meghívót a kedden kezdődő pekingi fórumra is, amelyen több mint tucatnyi főváros főpolgármestere vesz majd részt.
