A volt kormányfő 30 főnyi – diákokból, tudományos kutatókból, amerikai és magyar hivatalos intézmények képviselőiből, valamint újságírókból álló – hallgatóságnak tartott előadást az európai integráció kihívásairól és lehetőségeiről.
Bajnai azt mondta, külföldön általában tartózkodik a véleménynyilvánítástól. Erősen kritikus hangvételű állásfoglalását kifejtette egy januári cikkében, amelynek angol fordítása megtalálható az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapján – emlékeztetett a volt miniszterelnök.
Ralf Dahrendorf filozófus, politikatudós és szociológus két évtizeddel ezelőtt Magyarországon tett azon kijelentésére hivatkozott, hogy a közép- és kelet-európai országokban a politikai rendszer megváltoztatásához mindössze hat hónapra, a gazdasági rendszeréhez hat évre, de a társadaloméhoz 60 évre van szükség. Hozzátette, a rendszerváltás óta “csak” 22 év telt el.
“Ha megfigyeljük a térségbeli országokat, azt láthatjuk, hogy fejlődésük a berlini fal leomlása óta a várakozások ellenére nem volt lineáris. Minden egyes országnak volt cikkcakkos korszaka” – mutatott rá a volt miniszterelnök.
“Ha Lengyelországot nézzük, nekik nemrégiben volt két, meglehetősen nehéz évük, és az ország most rendkívül jól áll. Ha Szlovákiát nézzük, nekik a kilencvenes években voltak kritikus éveik, amikor úgy tűnt, hogy elveszítik az EU-csatlakozásra való alkalmasságukat. Ha Romániát nézzük, nekik több problémás időszakuk volt” – részletezte álláspontját.
“Vagyis, egyfajta madártávlatból nézve, úgy gondolom, hogy az én országom jelenleg a ‘cakk’-szakaszban található, egy hosszú ‘cikk’-ből kiérve. Bízom benne, hogy (Magyarország) inkább előbb, mint utóbb a fenntartható, lineáris fejlődés útjára lép, az eredeti ambíciónk irányába. Úgy gondolom, a berlini fal leomlása után széles körű konszenzus alakult ki a magyar társadalomban, hogy demokráciát, piacgazdaságot, társadalmi kohéziót, nyugati típusú fejlődést és EU-tagságot szeretnénk” – mondta Bajnai Gordon.
“Ezek a társadalom nagyon fontos közös céljai voltak 22 évvel ezelőtt, és hiszem, hogy visszatérünk hozzájuk” – hangoztatta.
A volt kormányfő előadásában egyebek mellett arról beszélt: az Európai Uniónak, amelynek a legsúlyosabb krízissel kell szembenéznie megalakulása óta, a gazdasági válságot követő időkben meg kell találnia létezésének új értelmét, s választ kell adnia, polgárai hogyan éljenek olyan körülmények között, amikor a globalizáció veszélyezteti a közösség szociális modelljét.
Bajnai Gordon szerint az egyetlen megoldás – a nemzeti szuverenitás, méltóság és különbségek megőrzése mellett – az uniós integráció átfogó elmélyítése és a közös érdekeknek a külvilággal szembeni határozottabb érvényesítése lehet. Kifejezte meggyőződését, hogy a “kétsebességes Európa” koncepciója több kockázatot, mint hasznot hordoz, de nem zárta ki, hogy az unió végül ezt a megoldást fogja választani.
