Herman Van Rompuy újraválasztását uniós források elsősorban annak megnyilvánulásaként értékelték, hogy széles körben váltottak ki elismerést a politikus eddigi erőfeszítései az eurózóna válságának megoldása érdekében. Az unióban a válság nyomán főként az ő kezdeményezésére indult meg a közös gondolkodás az úgynevezett “gazdasági kormányzásról”, vagyis a nemzeti gazdaság- és pénzügypolitikák szorosabb összehangolásáról.
Van Rompuy lett egyúttal – az előzetes várakozásnak megfelelően – az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl – Van Rompuy elnöklete alatt – évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez.
A belga politikus az Európai Tanács elnökeként – José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével együtt – képviseli az uniót olyan nemzetközi rendezvényeken, mint amilyen például a G8-as, illetve G20-as találkozó, illetve az EU-USA csúcstalálkozó.
A 64 éves volt belga miniszterelnököt 2009 decemberben választották meg az Európai Tanács első elnökévé. Belga kormányfői kinevezését 2008-ban elsősorban gazdasági-pénzügyi szakmai hátterének köszönhette, ami azután nagyon hasznosnak bizonyult új pozíciójában is, hiszen hivatalba lépésének gyakorlatilag első percétől kezdve a pénzügyi válsághelyzet kezelése volt az alapvető feladata.
Csütörtök este elmondott beszédében Herman Van Rompuy egyebek között hangsúlyozta, hogy a kinevezésére vonatkozó egyhangú döntést úgy értékeli, mint a bizalmi szavazást az uniós kormányfői tanácsban jelenleg alkalmazott munkamódszer iránt. Leszögezte: szeretné biztosítani, hogy az Európai Unió a remény szimbóluma maradjon, egyebek között a jobb jövőbe vetett reményé.
