Putyin, aki a március 4-i elnökválasztás biztos befutója, “Erősnek lenni – az orosz nemzet biztonságának garanciái” című terjedelmes írásában leszögezte, hogy Oroszország nem hagyja figyelmen kívül a jelenkor kihívásait, mindenekelőtt az Egyesült Államok és a NATO európai rakétapajzs létesítésére vonatkozó terveit.
Kilátásba helyezte, hogy Moszkva az eddigi legnagyobb mérvű haderőfejlesztést hajtja végre, amelynek összege 23 ezer milliárd rubelre (mintegy 590 milliárd euró) fog rúgni.
Putyin cikkében utalt arra, hogy sokan azt állítják, a hadiipar felélesztése igába hajtja a gazdaságot, egy olyan ballaszt, amely annak idején a Szovjetunió felbomlásához vezetett. A szerző szerint ez az állítás súlyos hiba, mert a hadiipari komplexum megújítása a különböző iparágak fejlődésének a motorjává fog válni.
Nem az állami költségvetés militarizálásáról van szó. De meg kell fizetni az árát annak, hogy elmúlt években a hadsereg és a flotta fejlesztését alulfinanszírozták, miközben más országok következetesen növelték haderejüket – szögezte le Putyin.
Putyin kifejtette, hogy jelenleg egy nukleáris háború kitörésének esélye alacsony, de 30-50 évre előre kell gondolkodni, és már most igazodni kell az újabb kihívásokhoz, hiszen a világ állandóan változik. “Apáink és nagyapáink által megteremtett nukleáris elrettentés ma is hatékony” – írta Putyin, de elismerte: a modern hagyományos fegyverzetek jelentősége nő, köztük a nem nukleáris nagy pontosságú fegyvereké, amelyek a korszerű hadviselés alapeszközei lesznek. Oroszországnak erősítenie kell világűrbeli katonai potenciálját és kibertechnológiáját is – húzta alá.
Az orosz hadsereget az elkövetkező évtizedben 400 interkontinentális ballisztikus rakétával, több mint 600 új harci repülőgéppel, tengeralattjárók és más hadihajók tucatjaival, és új nemzedékű páncélos harcjárművek ezreivel látják el – helyezte kilátásba Puytin, aki leszögezte: Oroszországnak bármikor bevethető korszerű hadseregre van szüksége.
