“Gyors jogi vizsgálatnak vetjük alá, hogy megoldódott-e a probléma, válaszunk jogilag megalapozott lesz” – fogalmazott az igazságügyi és alapjogi ügyekért felelős biztos a Kuriernak nyilatkozva.
Az interjúban, amelyben elsősorban a görög válságról kérdezték a biztost, Reding beszélt arról is: nem hiszi, hogy az uniós alapjogok megsértése miatti eljárás indulna Magyarországgal szemben. “Az Európai Parlament egyik bizottsága jelenleg vizsgálja, hogy adottak-e ennek a feltételei. Én azonban nem hiszem, hogy az EU-intézmények egyike erre az útra lép” – fogalmazott.
Reding kijelentette, nem ért egyet azzal az állítással, hogy az Európai Néppárt “hallgat” Magyarországgal kapcsolatban. “Az EPP egyértelműen megmondta, hogy nem ért egyet azzal, ahogy Magyarországon cselekszenek. Az EPP egyértelműen és világosan tagpártja ellen foglalt állást” – mondta. Rámutatott, ő maga és José Manuel Barroso bizottsági elnök is az EPP tagjai és ennek ellenére három gyorsított kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. “Az uniós jog érvényesítéséről, és nem pártpolitikáról van szó” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy megkapta a kötelezettségszegési eljárások keretében adott magyar válaszokat és sürgős jelleggel fogja elemezni azokat. Azt fogják vizsgálni, Magyarország “megfelelő és konkrét” lépéseket tett-e, hogy biztosítsa a magyar jog unióshoz igazítását a jegybank függetlenségének, a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulási korhatárának, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének területén. A közlemény arra is kitért, hogy az újabb jogi elemzés alapján a biztosi testület “megfelelő döntést” hoz majd arról, szükséges-e bármilyen további lépés az eljárások keretében.
Csütörtökön az Európai Parlament négypárti állásfoglalást szavazott meg a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatban. A határozat az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. A szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak által beterjesztett javaslatot a néppárti EP-frakció nem támogatta.
