Kína a világ legnépesebb országa, legdinamikusabb fejlődő gazdasága, ám mindennek ellenére csak egy fejlődő ország, a nagyhatalmakénál jóval fejletlenebb haderővel. Legalábbis így gondolja Kína budapesti nagykövete, Gao Jian asszony, aki a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást Kína külpolitikájáról és a Kína-EU viszonyról a kedden esedékes Kína-EU csúcs előtt egy nappal.
A nagykövetasszony, aki bevallása szerint egy textilgyárból, havi 5 dollárnak megfelelő jüannyi keresetből küzdötte fel magát mai pozíciójába, azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a világ Kínát túlértékeli, hatalmasnak és erősnek látja Kínát. Pedig az elmaradott területek miatt hiába a legmagasabb a GDP-je az Egyesült Államok után, az előkelő második hely az 1,3 milliárd főre elosztva már egy gyengécske 4500 dollár körüli értéket ad csak ki, amely a magyar átlagnak körülbelül a harmada.
A nagykövet asszony azonban a gyengeségek említését ellensúlyként vetette be feltehetőleg, mivel egyébként a kínai gazdaság elképesztő – és vitathatatlan – növekedése volt terítéken, melynek egyik fő motorja, a piacgazdaság, még akkor is, ha egyes nyugati hatalmak nem ismerik el, hogy Kína rendelkezne ilyennel – mondta a nagykövet némi éllel.
Magyarországgal kapcsolatban Gao Jian újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem igazán értik mit takar a magyar unortodox gazdaságpolitika és ha vannak is benne a kínai gazdaságpolitikából átvett elemek, Magyarországnak nincsenek gyökerei Kínában, hiszen az Európai Unió közepén fekszik, egyértelműen európai állam. Hozzátette, Kínának az a kiemelt érdeke, hogy Magyarország minél erősebb és szorosabb kapcsolatot ápoljon az Unióval, nem pedig az, hogy lazítsa azokat.
Arról, hogy milyen szektorokban várhatóak leginkább kínai befektetések Magyarországon konkrétumokban nem beszélt, de megemlítette, hogy a tavalyi év során az EU-elnökség miatt számos alkalommal érkeztek magasrangú kínai politikai szereplők – többek között a kínai miniszterelnök és a külügyminiszter is – Magyarországra és a jövőben még a jelenleginél is nagyobb számban várható kínai befektetők érkezése hazánkba. A hírek szerint ezek a beruházások elsősorban a közösségi közlekedést és egyéb közműveket érintenének.
Az Európai Uniót Gao Jian Kína legnagyobb kereskedelmi partnerének nevezte és kiemelte, hogy ezt a kapcsolatot a gazdasági krízis sem befolyásolta különösebben. Kína külpolitikájában döntő elemként jellemezte a kölcsönös bizalom erősítését más országokkal. Erre különösen nagy szükség lehet, hiszen a keddi EU-csúcs ellenére még mindig nem teljesen felhőtlen Európa és Kína viszonya. A nézeteltéréseket a nagykövet azonban félreértelmezéseknek nevezte, melyek szerinte többek között kulturális és filozófiai okokra vezethetőek vissza. Arra, hogy Kína érdekelt-e európai kötvények vásárlásában, úgy válaszolt, nem tudja mi az a kötvény, véleménye szerint az csak egy köteg papír, ők pedig a valódi, munkán alapuló gazdaságban hisznek.
A nagykövetasszony bejelentette, hogy a közeljövőben 100, a magyar kormány által kiválasztott középiskolás utazhat majd Kínába két hétre, hogy az országgal ismerkedjen és 50 további fiatal is részt vehet majd egy hasonló programban. Hozzátette továbbá, hogy már működőn kívül több új Konfucius intézet nyílik majd Magyarországon, melyek célja a kínai kultúra megismertetése és a kínai-magyar kapcsolatok elmélyítése.
