A globális felmelegedés következtében a 2009-es állapothoz képest akár 8-13 centiméterrel is emelkedhet 2030-ra a Csendes-óceán vízszintje Kína partjai mentén – áll a központi vezetés által kiadott, a klímaváltozás hatásait részletező jelentésben. Ennél is nagyobb mértékű emelkedésre lehet számítani egyes part menti területeken, így a kelet-kínai Sanghajban, amely 2030-ra akár 10-15 centiméterrel kerülhet közelebb az óceánhoz.
Az utóbbi száz évben akár két métert is süllyedhetett a város – állítják kutatók. A folyamatot az elmúlt évszázad iparosítása, később pedig az 1990-es években kezdődő rendkívüli építkezési láz gyorsította fel. A gazdasági tevékenység ugyanis a talajvíz-felhasználás megnövekedését vonta maga után, aminek következtében 1921 és 1965 között például 1,7 métert süllyedt a város.
A problémát felismerve az 1970-es években a városi kormányzat a víz visszaszivattyúzásával próbált segíteni a helyzeten. Mintegy két évtizedig meg is állt a süllyedés, ám a felhőkarcoló-építéssel és a 23 milliós metropolisz mai arculatának kialakításával járó munkálatok következtében újra süllyedni kezdett.
Az elmélet ugyan vitatott, egyes tudósok mégis azt állítják, az épületek súlya önmagában is problémát okoz. Az év elején csaknem 1200 toronyház – vagyis 35 méternél magasabb létesítmény – állt vagy épült a városban; közülük nyolc a háromszáz méteres magasságot is meghaladja. A nagy részben mocsaras területre felhúzott település hatalmas és súlyos felhőkarcolói egyes városrészekben évente 2-4 centiméter süllyedést idézhetnek elő – véli szakemberek egy csoportja. Mások szerint az épületek súlyának csupán elenyésző szerepe van, és különösebben nem befolyásolja a tengerszint feletti magasságot.
A pénzügyi és kulturális világközpont szerepére törekvő város évek óta munkálkodik a meglévő zsilipek és töltések megerősítésén, ezen túl – velencei és holland mintára – óriásgátak építését is tervezi. Felülvizsgálni készülnek a gazdasági növekedést részletező tervet is, a korábbinál nagyobb mértékben csökkentve a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátást és az energiafogyasztást. A városvezetés 2006-ban szigorított a talajvíz-felhasználás szabályain is, és felgyorsította a visszaszivattyúzást.
A vízszint emelkedése nemcsak Sanghajban, de Kína-szerte problémát okoz a part menti területeken. A Jangce-folyó partvidékén például 80 millió ember, hatalmas ipari, gazdasági és hajózási központok érintettek. Sanghajhoz hasonló gondokkal küzd több más világváros, így New York, Mumbai, Kairó, Amszterdam és Tokió is.
