Mintegy 415-420 ezer ember írta már alá eddig a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) petícióját, amellyel a nemzetiek népszavazás kiírását követelik arról, hogy Szlovákiában kizárólag a szlovák legyen a hivatalos nyelv. A radikalizmusáról és magyarellenességéről híres Ján Slota, az SNS elnöke már csak a megfelelő időpontot keresi, hogy az ívet átadja az államfőnek. Reményei szerint a voksolást már március 10-én, a parlamenti választásokkal együtt meg lehetne tartani. A sikerre nagy szüksége lenne egyébként a pártnak, amely népszerűsége éppen az ötszázalékos bejutási küszöb körül mozog.
Szlovákiában egyébként 350 ezer érvényes aláírás szükséges ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki, így Slotáék bőven túlteljesítették az előírást. A népszavazásról a radikális politikus azt mondta: “Ebben a feszült helyzetben, amikor Orbán már nyíltan Nagy-Magyarországról beszél, a népszavazásnak egyre inkább létjogosultsága van.” Hozzátette: ha kiírják a népszavazást, az biztosan eredményes lesz.
Alkotmányellenes lehet a kérdés
Nem biztos azonban, hogy Slota terve megvalósulhat. Szlovákiában sem lehet ugyanis referendumot tartani olyan kérdésről, amelynek témája alkotmányellenes – írja a parameter.sk.
A népszavazáson azt a kérdést tennék fel, hogy “Amellett áll, hogy Szlovákia egész területén kizárólag a szlovák nyelvet használhassák hivatali jogviszonyban?”. Ugyanakkor a szlovák alkotmány 34. cikkelye az alapvető jogok közé sorolja a kisebbségek nyelvén történő hivatali nyelvhasználatot, ezekben az ügyekben pedig az alkotmány 93. cikkelye megtiltja a népszavazás kiírását.
A helységnévtáblák sem tetszenek
Közben a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt kifejtette: ha megnyerik a márciusi választást (amire minden esélyük megvan), átírják a szlovákiai kisebbségi helységnévlistát.
Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap értesülései szerint a Smer politikusai már korábban jelezték, hogy sem az államnyelvtörvény 2011-től hatályos “finomításával”, sem a tavaly nyáron elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet. A Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában kidolgozott és a kormány által tavaly decemberben jóváhagyott új kisebbségi helységnévlistát szintén megvizsgálják majd.
„Semmi bajom azzal, ha a nemzetébresztők nevét viselő települések nevét valahol nem hivatalos formában használják, de ami a hivatalos gyakorlatot illeti, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában vagyunk” – mondta Dusan Caplovic, a Smer alelnöke az Új Szónak. (Érdekesség, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt egy korábban lapunknak adott interjúban kifejtette: jó kapcsolatot és megegyezést remélnek majd egy esetelgesen felálló Fico-kormánytól).
Stúrovo nem lehet Párkány
A tavaly elfogadott új helységnévlista engedélyezi a II. világháború után a szlovák nemzetébresztőkről elnevezett magyar települések (pl. Párkány-Stúrovo, Gúta-Kolárovo) korábbi magyar nevének a hivatalos használatát is, ami eddig nem volt lehetséges.
A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.
