Reális esélye van annak, hogy a magyar kormányfő és az Európai Bizottság elnöke jövő kedden megegyezésre jut valamennyi olyan kérdésben, amely miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.
Orbán szerint nincs „nehéz ügy”
Orbán Viktor arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. Mint a miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fogalmazott: “nem látok különösebben nehéz ügyet”.
Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: “eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön”. A “nehezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet.
Egy hónapon belül megszüntethetik az eljárást
Ebben az ügyben viszont az FN24 Európai Bizottsági forrásból úgy tudja, kompromisszumkészség mutatkozhat, ezt ugyanis Brüsszel sem tartja kulcskérdésnek. Így valós esélye van a megegyezésnek, amely – ha a kormány több pontban valóban enged – akár a feszültség enyhülését is hozhatja. Ugyanis, mint egy forrásunk fogalmazott, “a bizottság nem egy sértődékeny intézmény”.
Mindez természetesen nem jelenti az eljárások azonnali megszüntetését. Az eljárási szabályok és a bizottság keddi döntése szerint a magyar kormánynak február 17-ig kell válaszolnia hivatalos levélben az eljárás megindítására. Amennyiben ezt a testület megnyugtatónak tartja, és valóban módosítják a kifogásolt pontokat a jogszabályokban, a bizottság megszüntetheti a kötelezettségszegési eljárást.
Még jöhetnek büntetések
Ezzel azonban nem feltétlenül áll helyre minden Magyarország és az EU között. Lapértesülések szerint ugyanis az Európai Parlament több frakciója is szeretné felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát az unióban, a hetedik cikkely alapján.
„A Lisszaboni Szerződés hetedik cikke szerint többféle eljárás van. Így az EB javaslatára fel lehet függeszteni valamely tagállam jogait, ehhez az uniós országok 4/5-ének szavazata szükséges” – mondta Kende Tamás az FN24-nek korábban. A nemzetközi jogász hangsúlyozta: ez nem csupán a szavazati jog megvonását jelentené, hanem valamennyi uniós jogot.
Nem egyszerű felfüggeszteni egy országot
Ahhoz ugyanis, hogy egy állam jogait felfüggesszék az unióban, első körben a Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata kell. Erre az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. A döntéshez pedig a tagállamok nem kevesebb, mint négyötödének jóváhagyása szükséges – azaz 22 ország szavazata. Ez előtt azonban még mindig van egy kör: a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot és ajánlásokat tehet neki.
Egy másik eljárás, ha a tagállamok harmada vagy az Európai Bizottság – az Európai Parlament egyetértésével – javaslatot tesz. Ilyenkor az ügy az Európai Tanácshoz kerül, amely, ha egyhangúlag megállapítja, hogy a tagállam súlyosan megsérti az EU alapelveit, minősített többséggel felfüggesztheti a tagállam bizonyos jogait.
A hetedik cikkelyét eredetileg elsősorban súlyos emberi jogi problémák (pl. népirtás, erőszakos hatalomátvétel) esetére fektette le az Európai Unió, és szakértők szerint elsősorban nem azzal a céllal készült, hogy ezt valaha is felhasználják egyes tagállamok ellen.
Mint Kende Tamás egy korábbi cikkünkben felhívta a figyelmet, ilyen lépésre még soha nem került sor, és a tagállamok alaposan meggondolnának egy ilyen döntést. Hozzátette: bár sok államnak vannak fenntartásai a jelenlegi magyar politikával kapcsolatban, egy ilyen precedens, amelyben a tagállamok szankcionálják egymást, komoly válsághelyzetet teremtene. „Nem tartom valószínűnek, hogy ezt meglépnék” – fogalmazott a nemzetközi jogász.
