Erről európai uniós források számoltak be Brüsszelben azt követően, hogy a zónát alkotó országok pénzügyminiszterei telefonos egyeztetést tartottak a témáról.
A közlés szerint ugyanakkor egyelőre nem sikerült teljesíteni azt a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón megfogalmazott célt, hogy az euróövezeten kívüli országok hozzájárulásával együtt a pótlólagos finanszírozás elérje a 200 milliárd eurót. Nagy-Britannia ugyanis a korábbi várakozásokkal ellentétben egyelőre nem döntött arról, milyen mértékben járul hozzá ehhez az erőfeszítéshez.
Az EU egyúttal arra sürgette az IMF unión kívüli tagjait, hogy szintén emeljék hozzájárulásukat.
A témáról Brüsszelben kiadott közlemény szerint a források növelése révén megnövekszik a valutaalap képessége arra, hogy eleget tegyen a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos feladatainak.
A közlemény leszögezte, hogy az euróövezeti országok között a legutóbbi kvótareformot követően kialakult kvótaarány alapján oszlik meg a pótlólagos hozzájárulás.
A kiadott részletes táblázat szerint legnagyobb mértékben, 41,5 milliárd euróval Németország járul hozzá az emeléshez, majd 31,4 milliárddal Franciaország, és 23,48 milliárddal Olaszország következik.
Az euróövezeten kívüli országok közül Csehországot, Dániát, Lengyelországot és Svédországot említi a közlemény, mint amelyek “jelezték azt a szándékukat, hogy részt vesznek az IMF-források megerősítésének folyamatában”. Nagy-Britannia a hivatalos fogalmazás szerint a jövő év elején dönt hozzájárulásáról, a G20-csoport keretében.
Egyes tagországok esetében a parlament jóváhagyása szükséges a pótlólagos hozzájáruláshoz – szögezte le a közlemény.
