Angela Merkel és Nicolas Sarkozy Brüsszelben.
Fotó: AFP
Jól haladnak a bankok feltőkésítéséről és az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítéséről folyó tárgyalások, valamint Görögország ügyében is van haladás – mondta Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök vasárnap Brüsszelben, az EU-csúcsértekezlet után Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A francia államfő szavai ugyanakkor azt is jelzik, hogy ezen a csúcstalálkozón ezekben a kérdésekben nem jutottak végleges megállapodásra, ezért október 26-án, szerdán újabb csúcstalálkozót kell tartani, mind 27-es uniós, mind pedig 17-es euróövezeti körben. “Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk” – jelentette ki Sarkozy.
Végleges álláspont Görögországról?
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a 27-ek vasárnapi értekezletét záró sajtótájékoztatón azt mondta, hogy még sok munka vár a vezetőkre. “Jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy szerdán véglegesítsük a megállapodásokat Görögországról, a bankokról, valamint az EFSF-ről” – vélekedett Barroso.
Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Fotó: AFP
Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és az uniós országok egyebek közt arról vitáznak egymással, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni – vagyis hogy milyen összeg erejéig ne tartsanak igényt állami mentőövre. Júliusban még elégnek gondolták a 21 százalékos kvótát, most – brüsszeli folyosói értesülések szerint – a németek már 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni.
Az már korábban ismeretessé vált, hogy az euróövezeti országok újabb csúcstalálkozóra gyűlnek össze szerdán. Most azonban kiderült: a nem eurózónabeli országok vezetőit is Brüsszelbe várják, hogy 27-es körben szintén egyeztessenek. Az állam- és kormányfők megbeszélése előtt – ugyancsak szerdán – ismét tanácskoznak egymással a pénzügyminiszterek.
Változtathatnak az alapszerződésen
Herman Van Rompuy, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének – az Európai Tanácsnak – az elnöke azt mondta újságíróknak: mindenki egyetért abban, hogy összehangolt sémára van szükség a bankok újratőkésítése és a finanszírozás megjavítása érdekében.
Közölte, hogy az uniós vezetők megállapodtak abban: szükség esetén, “a gazdasági konvergencia elmélyítése és a gazdasági fegyelem erősítése érdekében” hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.
Csoportkép. Van Rompuy jobbra lent szemüvegben.
Fotó: AFP
A maga részéről kitért arra is, hogy az uniós partnerek “jelentős erőfeszítéseket” várnak el az olasz hatóságoktól a befektetők és más országok bizalmának megnyerése érdekében.
Itáliának – hangzott el Angela Merkel részéről is a közös német-francia sajtótájékoztatón – csökkentenie kell hatalmasra duzzadt adósságát.
Merkel szavaiból kitűnt: a német-francia vita legfontosabb eleme eddig az volt, hogy Sarkozy kvázi banki jogosítványokkal akarta felruházni az EFSF-et. Ez azonban már lekerült a napirendről, és – mint Sarkozy hangsúlyozta – Párizs “ugyanúgy tiszteletben tartja az Európai Központi Bank függetlenségét, mint Berlin”.
A 27-ek vasárnapi EU-csúcstalálkozója után rögtön megkezdődött a 17 euróövezeti ország állam-, illetve kormányfőjének értekezlete. Erről a megbeszélésről állítólag nem tervezik közös közlemény kiadását.
