Az egykor Itáliában is természetesnek tartott állatmigrációt az utóbbi évtizedekben a pásztorhiány nehezítette meg, az idén azonban az Abruzzóban nevelt több mint 300 ezer bárány nagy része elindult délre az Appenninek ösvényein.
Fiatal pásztorok terelik őket, közöttük a 27 éves Ovidio Damiani, aki kőműves szakmáját cserélte le a pásztoréra. “Egész nap a friss levegőn vagyok, és a hétvégeket feleségem és gyerekeim is velem töltik, olyan, mintha kirándulni mennénk” – számolt be Damiani az Il Centro abruzzói online újságnak.
“Nem csak fizikai munkások, egyre több diplomás is a pásztor mesterséget választja, jönnek kereskedők, mérnökök. Nem folklórról, hanem átgondolt választásról van szó. Pásztorként nem lehet meggazdagodni, de a mai válságban ez a szakma tisztességes megélhetést ad” – kommentálta a sajtóban a pásztorkodás reneszánszát David Falcinelli a Coldiretti, az olasz kistermelők szövetségének részéről.
A modern pásztorok meg is újították az ősi mesterséget: a mai olasz pásztorok mobiltelefonnal, számítógéppel felszerelve dolgoznak, közös internetes honlapjukon követik egymás mozgását és Twitteren kommunikálnak egymással.
