A találkozó elõtt olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Merkel és Sarkozy immár készül a görög adósságok átütemezésére. A német kancellár és a francia elnök eszerint egyfajta kompromisszumra készülne, amelynek lényege: Franciaország beleegyezik a francia bankokat erõsen sújtó adósságok átütemezésébe, ezért cserébe viszont Németország beleegyezne abba, hogy az euroövezeti támogatási alapot, az úgynevezett EFSF-et rugalmasabban lehessen felhasználni.A kancellár és francia vendége a hírek szerint egyetértést érhet el azzal kapcsolatban is, hogy szükség van a bajba jutott bankok pénzügyi megsegítésére, azaz feltõkésítésére.
Mindez nagyban függ majd az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselõibõl álló úgynevezett trojka Görögországgal kapcsolatos állásfoglalásától, ami a hónap második felre várható.
A tárgyalásokat megelõzõ híresztelések arról szóltak, hogy a görög adósságok mintegy 60 százaléka kerülhetne átütemezésre. Ez – mint szakértõk rámutattak – jelentõs mértékben érintené a Görögországnak hiteleket nyújtó európai, köztük francia és német bankokat.
Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter egy vasárnapi interjúban aggodalommal szólt arról, hogy Görögország képes lesz-e az adósságválság kezelésére. A miniszter valószínûnek nevezte, hogy a válság tovább élezõdik.
Ezzel egy idõben az Európai Bizottság elnöke óvott a görög államcsõdtõl. José Manuel Barroso egy német lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen csõdnek beláthatatlan következményei lennének. Barroso utalt arra, hogy az euroövezet nem rendelkezik tapasztalatokkal sem az adósságok átütemezésre, sem pedig egy ország csõdjére vonatkozóan. A bizottsági elnök szerint már kipróbált megoldások alkalmazására lenne szükség. Barroso hozzátette azt is, hogy egy államcsõd az érintettek számára nem lenne “olcsóbb”, mint a kibõvített euroövezeti támogatási alap.
