A második világháború után a Szovjetunió néhány év alatt hatalomra segítette a kommunista pártokat Kelet-Közép-Európában. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében 1947-ben egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni. 1949 májusában New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot, amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok, 1949 decemberében pedig a Szabad Európa Rádió.
A közép- és kelet-európai szerkesztõségek elsõsorban a nyugat-európai emigrációra támaszkodtak. A munkatársak verbuválásakor elsõsorban a politikai nézetre figyeltek, és másodlagos szempont volt az újságírói kvalitás.
Izgatás és “Tinédzser parti”
A magyar szerkesztõség 1951. október 6-án Münchenbõl kezdte el adni egész napos mûsorát. Az adásokat rövidhullámon sugározták, de vételét megnehezítették a zavarások, amelyeket a magyar kormány “rendelt meg” a Szovjetuniótól – amelyekért egyébként Moszkva jelentõs összegeket számolt fel. A SZER a „különösen veszélyes ellenség” megjelölést érdemelte ki a pártvezetés részérõl.
Jogi eszközökkel is küzdöttek a SZER ellen. A Legfelsõ Bíróság 1955-ben az alábbi döntést hozta: “A Szabad Európa Rádió adásainak zárt lakásban történõ hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bûntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig, ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetõvé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levõ személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta.”
A belügyminisztérium, illetve a titkosrendõrség megfelelõ részlegei folyamatosan lehallgatták és rögzítették az úgynevezett „ellenséges rádióadók” programjait. Ugyanebben az idõben, a Szabad Európa Rádió lehallgatta és rögzítette a kelet-európai kommunista országok hivatalos rádióadóit. A felvételek legfontosabbnak ítélt mûsorait és híreit kivonatolva leírták, és megküldték a szerkesztõségeknek, illetve távirat formájában Washingtonba – vélhetõleg a Külügyminisztériumba és a CIA-hoz. Washingtonból instruálták a rádiókat, miképpen válaszoljanak a vasfüggöny mögötti hírekre és propagandára.
Az OSA Archivumban az összes adás átirata megtalálható. A Szabad Európa Rádió teljes magyar rádiófigyelésének (angol nyelvû) leírása és katalógusa itt olvasható, kutatható: http://www.osaarchivum.org/db/fa/300-40-8.htm
A SZER néhány, magyarul sugárzó nyugati rádióállomás mellett évtizedeken át sokaknak az egyetlen megbízható hírforrás volt. A 60-as évek második felétõl egyre többen utazhattak Nyugatra. Sokan a SZER-bõl értesültek arról, hogy milyen filmet, színdarabot érdemes megnézni, vagy melyik könyvet ajánlatos megvenni.
A SZER egyik legnépszerûbb mûsora a Tinédzser parti volt, amelyet Cseke László – eredetileg Ekecs Géza – szerkesztett. Ebben hallhatták elõször a magyar fiatalok a beat és a rock világsztárjait, a Beatlest, a Rolling Stonest, az Animalst vagy a Pink Floydot.
Ellentmondásos szerep 1956-ban
A rádiólehallgatás fontos szerepet kapott az 1956-os forradalom idején: a vidéki forradalmi rádióadók híreinek követése lehetõséget adott a Szabad Európa Rádiónak arra, hogy mintegy magyar hírügynökségként mûködve, tájékoztatót adjon az ország különbözõ pontjain zajló eseményekrõl.
Az 1956-os forradalom leverése után visszatérõ vád volt a rádió magyar osztálya ellen, hogy túlbuzgó munkatársai hamis reményeket keltettek a fegyveres felkelõkben, és akkor is kitartásra ösztönözték õket, amikor az orosz túlerõvel szemben semmi esélyük nem volt.
Az egyik szerkesztõ, Mikes Imre húsz évvel késõbb nyilvánosságra hozott egy Budapestrõl kapott levelet: „Kedves Uram! Ön ma egy éve, 1956. október 28-án azt mondta Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! Az én fiam 21 éves volt, leendõ orvos, szintén nem tette le. Most jövök a sírjától. Errõl mit gondol, tisztelt Uram? D. Istvánné.”
Mint a késõbbi vizsgálatok alátámasztották, a müncheni szerkesztõségbõl senki sem lelkesített a forradalom végnapjaiban, nem ígértek nyugati beavatkozást. A rádió sûrûn adott lapszemlét, ismertetett nyugati véleményeket, kommentárokat, amelyek között lehetett gyújtó hangú vélemény is, és a nyugati beavatkozás sürgetése vagy hiányának felemlegetése a hazai hallgatókban összekeveredhetett a rádió munkatársainak véleményével.
A SZER-t azzal is vádolták, hogy az amerikai titkosszolgálat, a CIA “meghosszabbított karja”. Mivel ebben volt némi igazság – a CIA elemzõi felhasználták a SZER szakértelmét és gazdag adattárát, sõt a SZER finanszírozása is a CIA-tól függött – ezen 1973-tól változtattak.
A rendszerváltás és a vég
A nyolcvanas években a rádiónak nagy szerepe volt a magyarországi demokratikus átalakulásban. A SZER-ben ismertették a szamizdatban publikált – elsõsorban politikai-gazdasági tárgyú – cikkeket. Sok szerzõ a SZER-ben szólalt meg elõször.
Az évtized második felében a SZER hallgatottsága rekordokat ért el, és hozzájárult ahhoz is, hogy a hazai sajtó egyre kevésbé gyakorolt öncenzúrát. A rádió 1993. október 31-én sugárzott utoljára, vezetése úgy ítélte meg, hogy a SZER teljesítette küldetését.
A SZER megszûnése után a magyar szerkesztõség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-európai Egyetem kapta meg.
források: OSA, Wikipedia, MTI, YouTube
