Steve Jobs 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, az Apple késõbbi fellegvárában. (Egy szíriai bevándorló volt a vér szerinti apja, de anyja szülei hallani sem akartak Abdulfattah John Jandaliról, így a fiút örökbefogadásra ajánlották fel. Jobs szülei késõbb egybekeltek, de akkor õ már Paul és Clara Jobs örökbefogadott gyermeke volt.)
Jobs 1976-ban a nevelõszülei szilíciumvölgyi garázsában Steve Wozniakkal együtt alapította meg cégét, amelynek idén nyáron már nagyobb likvid tartalékai voltak, mint az Egyesült Államok kincstárának, és értéke a tõzsdén egy rövid idõre túlszárnyalta a legnagyobb amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást is. Õ volt a mobil számítástechnika forradalmának egyik kirobbantója, a személyi számítógép koncepciójának és a programüzenetekrõl az egérkattintásra való áttérés egyik úttörõje.
Infografikai óda Jobshoz – klikk a képre (forrás:graphics.com)
Hasnyálmirigyrákja miatt januárban betegszabadságra ment, augusztusban engedte át végleg a világ legnagyobb technológiai cégének irányítását az õt a kezelések alatt helyettesítõ Tim Cooknak. Cook éppen egy nappal Jobs halála elõtt mutatta be a iPhone-család legújabb tagját, a 4S-t.
“…nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd”
Jobs elõször 2004-ben jelentette alkalmazottainak, hogy rákos. 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében azt mondta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt. “A tudat, hogy hamarosan halott leszek a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden – minden külsõ várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstõl és bukástól való félelem – ezek a dolgok szertefoszlanak a halál színe elõtt csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy azt gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd” – mondta Steve Jobs.
Egy korszak már a lemondásával véget ért
“Steve Jobs a modern kapitalizmus történetének egyik legnagyobb újítója” – írta a vezérigazgatói poszttól való visszavonulásakor a The New York Times. – “Intuíciója az évek folyamán fenomenális volt.” A számítástechnikai iparág elsõ számú vezetõjének távozása sokakat késztetett elismerésre, nagy konkurens cégek vezetõi emeltek kalapot Jobs eredményei elõtt. A Google korábbi ügyvezetõje, Eric Schmidt, az egykori barát szerint õ volt az elmúlt 25 év legsikeresebb vállalatvezetõje. Egyéni kombinációja egy mûvésznek és egy mérnöknek.
Így gyászoja a világ Steve Jobst
A “Tökéletesség patrónusának” is nevezett Jobs lemorzsolódott a fõiskolából, majd buddhistává lett, amikor az Atari videojáték-fejlesztõi állását elhagyva, gyakran bódító szereknek hódolva, bejárta Indiát. A szabálytalan életút a szokványostól eltérõ gondolkodásmód miatt írhatta lemondásakor a The New York Times szakírója, hogy Jobson kívül aligha van ember, aki rendelkezik hittel, önbizalommal, vízióval és a tökéletességre való törekvésnek azon fokával, amelyek révén a hozzá köthetõ termékek boldoggá tesznek rengeteg embert.
Régóta temették
A mérvadónak tekintett amerikai Bloomberg hírügynökség óriási baklövésének köszönhetõen 2008-ban megjelent Jobs nekrológja. A megemlékezésben kitöltetlenül szerepelt Jobs életkora és halála oka. Emellett egy listát is közöltek, akikkel a Bloomberg újságíróinak interjút kellene készíteni a haláleset kapcsán.A felsoroltak közt volt Heidi Roizen exbarátnõ vagy Nolan Bushnell az Atari alapítója is. Természetesen Steve Wozniak (az Apple társalapítója is, akivel az Fn.hu is készített videointerjút magyarországi látogatásakor), sõt Bill Gatestõl is volt egy idézet, amiben Jobsot dicsõítve a leginspirálóbb vezetõnek nevezte.
Barát, mentor, látnok… volt
Most a Microsoft-alapító azt mondta, hogy igazán elszomorította, amikor tudomást szerzett Steve Jobs haláláról. “Steve és én csaknem 30 éve találkoztunk elõször és az életünk több mint felében kollégák, vetélytársak és barátok voltunk. A világ ritkán lát olyan embert, aki olyan mély hatást gyakorolt volna rá, mint Steve, aminek következményeit sok elkövetkezõ nemzedék érezni fogja. Számunkra, akik abban a szerencsében részesülhettünk, hogy együtt dogozhattunk vele, ez egy õrülten nagy megtiszteltetés volt. Roppantul hiányolni fogom Steve-et” – mondta Gates.
“Nagyszerû barát és megbízható tanácsadó volt” – jelentette ki Bob Iger, a Walt Disney vezérigazgatója. Szerinte Jobs öröksége messze túlmutat az általa kifejlesztett termékeken és felépített vállalkozásokon. Örökségének letéteményesei az általa megihletett embermilliók, az általa megváltoztatott életek és az általa meghatározott kultúra lesznek.” “Minden elért eredménye ellenére úgy érzi az ember, hogy csak most volt beinduló félben” – mondta a Disney vezére.
“A világ ma elveszített egy látnoki képességekkel rendelkezõ vezetõt, a technológiaipar elveszített egy ikonikus legendát, én pedig elvesztettem egy barátot és egy társalapítót” – jelentette ki Michael Dell, a Dell társalapító-vezérigazgatója. – “Steve Jobs örökségére emlékezni fognak az elkövetkezõ nemzedékek.”
“Nagyszerû ember volt, hihetetlen eredményekkel és csodálatos éleselméjûséggel” – fogalmazott Larry Page, a Google alapító-vezérigazgatója. – “Mindig úgy tûnt, hogy képes nagyon kevés szóval elmondani, hogy mire kellett volna gondolnod, mielõtt arra gondoltál volna. Mindenek felett a felhasználói élményre összpontosított és mindig is inspirációt jelentett a számomra.”
“Steve, köszönöm, hogy a mentorom és a barátom voltál Köszönöm, hogy megmutattad, hogy amit felépítesz, az megváltoztathatja a világot” – mondta Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója.
“Nagyon különleges ember volt és nem jutott volna el oda, ahova jutott, ha mindig mindenki szerette volna. Azért jutott el oda, ahová, mert víziója és célja volt. Könnyû megpróbálni mindenki kedvében járni, de õ kitartott az elvei mellett” – emlékezett Jobsra Carol Bartz, a Yahoo és az Autodesk volt vezérigazgatója.
“Steve a legjobb dolog, amit az iparunk valaha is kitermelt, nem hiszem, hogy bárki is elér még annyit, amennyit õ tudott” – nyilatkozott Marc Andreessen, a Netscape társalapítója és kockázatitõke-befektetõ.
