A miniszterek luxembourgi találkozója után, hétfõ éjjel tartott sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke azt továbbra is kizárta, hogy bármilyen módon szóba kerülne Görögország kilépése az euróövezetbõl. Mint mondta: a miniszterek üdvözölték azokat az új lépéseket, amelyeket a görög kormányzat a múlt hét végén jelentett be, de fontosnak tartják azok szigorú végrehajtását is, és azt szeretnék, ha a következõ intézkedésekrõl Athén szorosan egyeztetne az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértõivel.
Athén vélhetõen csak novemberben kapja meg a támogatására kidolgozott 110 milliárd eurós hitelcsomag következõ részletét, mivel az uniós intézmények és a valutaalap szakértõi még nem készítették el friss jelentésüket a görög helyzetrõl – tette hozzá Juncker, aki azonban biztos abban, hogy Görögország eleget tesz a feltételeknek és megkapja a 8 milliárd eurót.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelõse úgy vélte, Athén jó úton jár, az a legfontosabb, hogy a jövõ évi hiánycélt teljesítse vagy túl is szárnyalja, idén pedig javítson eddigi teljesítményén. Az kérdéses, hogy a miniszterek a közeljövõben tartanak-e újabb – soron kívüli – találkozót a hitelrészlet felszabadításának érdekében, de az szinte biztos, hogy az euróövezet országainak állam- és kormányfõi a két hét múlva esedékes uniós csúcson külön megbeszélést folytatnak.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a Görögországnak hitelezõ országok biztosítékot kérhessenek a mentõcsomaghoz való hozzájárulásuk fejében – közölte kedden kora reggel a finn kormány.
Errõl eddig csak Finnország kötött korábban egy elõzetes megállapodást Görögországgal, amit azonban erõsen ellenzett a többi euróövezeti ország. Most viszont a finn kormány közleménye szerint ez a lehetõség elvben valamennyi euróövezeti állam részére fennáll.
A döntést kommentálva a finn pénzügyminiszter egy rádióinterjúban kifejtette, hogy ezzel a finn adófizetõk pénze biztonságban lesz, a kockázatot sikerült minimálisra csökkenteni.
A pénzügyi biztosíték részletei egyelõre nem ismeretesek. Korábban arról volt szó, hogy Görögország 500 millió eurót helyez egy letéti számlára. Az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti, és a befektetés 25-30 év múlva megfelelne a most tervezett második, 109 milliárd eurós görög mentõprogramhoz való finn hozzájárulás összegének, azaz nagyjából 1,4 milliárd eurónak.
Ugyanakkor ennek a pénzügyi biztosítéknak ára is van: Finnországnak egy összegben kell befizetnie az állandó európai pénzügyi segélymechanizmust, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) 2013-ban felváltó Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) való hozzájárulást. A többieknek öt évre elosztva kell kifizetniük a rájuk jutó részt.
