“Minden a számok körül” forgott akkoriban – állította David A. Salas õrmester, aki tucatnyi alkalommal figyelmeztette elöljáróját, hogy baj van Carl T. Stovall tizedes beszámíthatóságával. Stovall 2009. március 26-án agyonlõtte a Camp Taji katonai területén földmunkát végzõ Bogdán Tibort, a vallomása szerint azért mert, terroristának nézte, aki éppen egy pokolgépet akar elásni.
Abnormális
Salas elmondta: négyéves altiszti szolgálata alatt sohasem találkozott még egy olyan problémás katonával, mint Stovell, aki gyakran késett, rendezetlen egyenruhában jelent meg, és nem tudta türtõztetni magát. Az õrmester a Fort Hood-i pszichiátriára is elvitte Stovallt, ahol Jerry Wesch doktor megállapította, hogy “abnormális volt az elmeállapota”. A tizedes katonatársai attól tartottak, hogy a lövészetek alkalmával valami veszélyes dolgot mûvel, és ez az aggodalom az Irakba való átvezénylés elõtt egyre erõsödött. Az õrmester figyelmeztetései a század vezetésénél süket fülekre találtak, így Stovall harmadszor is kijutott a Közép-Keletre.
A kuvaiti felkészítés során, 2009 februárjában Stovell, egy az iraki orvlövészekrõl szóló oktatófilm bemutatása után dühbe gurult, majd az ezt követõ lövészeten nem jelent meg. Késõbb azt mondta Salasnak, hogy azért nem ment ki a lõtérre, mert attól félt, hogy valaki meg fogja ölni. Ez a probléma már Fort Hoodban is felmerült nála és mivel a tizedes szóba hozta, hogy lelõhet egy másik katonát, az õrmestere indítványozta, hogy vegyék el a fegyverét.
Hangokat hallott a fejében
Matthew Morgan százados, Stovell korábbi szakaszparancsnoka szerint az is felmerült, hogy “a katonák biztonságának érdekében” vegyék ki az ütõszeget az “õrült hírében álló” tizedes fegyverébõl, vagy hogy a nála lévõ lõszert cseréljék vaktöltényekre. Noha Morgan is attól tartott, hogy Stovell kárt okozhat valakiben, de a kérdéssel nem fordult a század parancsnokságához, mert onnan egy másik ügyben már elutasították.
A védelmet képviselõ Scott Crivelli százados szerint Stovell attól rettegett, hogy a bajtársai meg fogják gyilkolni és hangokat hallott a fejében, amelyek azt hajtogatták: Meghalsz! Meghalsz! “Miért nem avatkozott közbe valaki, mielõtt ez megtörténhetett volna?” – kérdezte a védõügyvéd.
Menekülni próbált
A most 28 éves Stovall, miután közvetlen közelrõl fejbe lõtte Bogdán Tibort – Aaron Inkenbrandt százados, katonai ügyész ismertetése szerint – egy, már a levegõbe emelkedett helikopterre felkapaszkodva próbált elmenekülni a helyszínrõl, majd az õt kihallgató nyomozóknak háromfajta verzióval is elõállt a történtekrõl. Elõször azt állította, hogy véletlenül tüzelt, majd tagadta a bûncselekményt, végül azt állította, hogy az incidens elõtt meglátogatta õt egy “kis ember”, aki a légierõ alezredesévé léptette elõ, és õ azért végzett a magyar férfival, akinek az oldalán “valamit” látott, mert terroristának nézte, és bizonyítani akarta, hogy méltó az új rendfokozatára.
“Nagyon beteg”
David M. Benedek ezredes, törvényszéki elmeorvos, aki vizsgálatok sorozatát végezte el Stovallon, elmondta, hogy praxisában a tizedes az elsõ paranoiás tudathasadásos katona, aki szerinte nem felelõs a tettéért. Az ügyész kérdésére, hogy vajon Stolvall nem azért változtatott-e két ízben is a vallomásán, hogy kipuhatolja: a bûncselekmény, amelynek elkövetésével vádolják, melyik esetben esik kedvezõbb elbírálás alá.
Benedek doktor azt mondta: a vádlott nem képes ilyen kifinomult félrevezetésre, és tettének elkövetésekor “nagyon beteg” volt, mint ahogy most is az. A pszichiáter szerint a tizedesnél gyerekkorában figyelemhiányos rendellenesség mutatkozott, késõbb krónikus kábítószerezõvé vált és tizenéves korában egy autóbaleset következtében súlyos agysérülést szenvedett.
A tárgyaláson a védelem összesen 35 a vád pedig 10 tanút kíván beidézni, köztük Bogdán Tibor özvegyét és egy másik hozzátartozóját.
