A Párizshoz közeli Meaux bírósága 120, illetve 80 euróra büntette azt a 32 és 36 éves nõt, akik májusban a város polgármesteri hivatala elõtt arcukat eltakaró muzulmán öltözékben tüntettek az úgynevezett burkatörvény ellen.
A javaslat egyik legfõbb támogatója Meaux polgármestere, Jean-François Copé a jobbközép kormánypárt nemzetgyûlési frakciójának vezetõje volt.
Franciaországban áprilisban lépett életbe az a törvény, amely alapján büntethetõk azok a nõk, akik arcukat elfedõ fátylat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. A törvény megszegõi 150 euró pénzbírsággal sújthatók.
A nikábon csak a szemek számára van egy keskeny rés, a tetõtõl talpig a testet eltakaró burkát viselõ nõ pedig egy hálószerû szöveten át látja a környezetét.
A vádlottak, Hind Ahmas és Najate Nait Ali késve érkeztek a bíróságra, így lemaradtak az ítélethirdetésrõl. Elõzõ meghallgatásukon azonban egyiküket nem engedték be a tárgyalóterembe, miután nem volt hajlandó levenni a fátylat és felfedni az arcát a bíróság elõtt. Ügyvédjük, Yann Gré közlése szerint a két nõ fellebbez az ítélet ellen, és készek az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulni.
A két elítéltet több, nikábot viselõ nõ támogatta, köztük a francia tömegtájékoztatási eszközökben gyakran megszólaltatott Kenza Drider, aki a bíróság elõtt bejelentette: jelölteti magát a 2012-es elnökválasztáson.
Franciaország volt az elsõ európai ország, amely törvényben tiltotta meg a burka és a nikáb viselését nyilvános helyen, azaz az utcán, a tereken, a pályaudvarokon, a repülõtereken, az üzletekben vagy a hivatalokban.
Az Európában legnagyobbnak számító, 5-6 milliós franciaországi muzulmán közösség tagjai közül a belügyminisztérium adatai szerint mintegy kétezer nõ takarja el az arcát vallási okokból. Többségük azonban már megvált az arcot is eltakaró fátyoltól a törvény hatályba lépése óta – állítja a törvény ellen tiltakozó “Ne nyúlj az alkotmányomhoz” nevû civil szervezet, amelynek tagja a két megbüntetett nõ.
A francia muzulmán vezetõk egyébként úgy tartják, hogy az arc eltakarását nem írja elõ az iszlám vallás, és a nikáb vagy a burka viselésére csak a szélsõségesek kötelezik a nõket. A baloldali ellenzékhez hasonlóan korábban õk is azért tiltakoztak a tiltás hatósági bevezetése ellen, mert úgy vélték: Nicolas Sarkozy államfõ a jövõ évi elnökválasztási kampány miatt kívánta megbélyegezni a muzulmánokat.
