A legalacsonyabb kikiáltási ár 315, a legmagasabb pedig 6000 dollár az eBay honlapon zajló árverésen. A legkevesebbért azt a zacskó kávét kínálják, amelyet a börtönbõl csempészett ki a portál alapítója, Julian Assange, amikor decemberben kiengedték az elõzetes letartóztatásból. A legértékesebbre taksált tétel pedig az egyik számítógép, amellyel a Wikileaks szerkesztõi dolgoztak, amikor a diplomáciai iratok kiszivárogtatására készültek.
Négy licit betervezve
Az internetes árverési kínálatban szerepel két jegy Vivianne Westwood következõ divatbemutatójára. Ezeket a világhírû tervezõ ajándékozta Julian Assange-nak. Licitálni lehet egy Assange-ot ábrázoló “exkluzív” fotóra is, csakúgy mint a portál által kiszivárogtatott egyik akta másolatára.
A WikiLieaks összesen négy licitet tervez, az elsõ csütörtökön zárul. A befolyó összeget kizárólag arra fordítják majd, hogy “akcióban” tartsák a portált. A szivárogtatásairól ismertté vált szervezet azután került nehéz helyzetbe, hogy 2010 év vége óta nem jut hozzá pénzeihez.
A Bank of America, a Visa, a MasterCard, a PayPal és a Western Union bojkottot hirdetett a Wikileaks ellen, és ezzel a portál támogató forrásainak 90 százalékát elvesztette – olvasható közleményükben.
Júniusban a WikiLeaks Julian Assange társaságában elfogyasztott vacsorát kínált licitre, hogy ezzel javítson szorult anyagi helyzetén.
A 39 éves Assange ellen jelenleg Nagy-Britanniában svéd kérelemre szexuális bûncselekmények gyanújával kiadatási eljárás folyik.
Szivárogtatnak
Három héttel ezelõtt a WikiLeaks megerõsítette, hogy az archívumban található összes, szám szerint 251 287 távirat elérhetõvé vált mindenki számára. A hírportál szerint ez a The Guardian címû brit lap bizonyos munkatársainak a hibájából következett be, õk azonban úgy vélik, hogy maga a honlap követte el a végzetes technikai hibát.
A világ négy nagy napilapja elítélte, hogy a WikiLeaks hírportál szerkesztetlenül feltette az internetre a kezébe került amerikai diplomáciai üzeneteket. A The Guardian, a The New York Times, az El País és a Der Spiegel közös nyilatkozatban ítélte el “a döntést, hogy a WikiLeaks szerkesztetlenül kiadta az amerikai külügyminisztérium üzeneteit, ami veszélybe sodorhatja a forrásokat”.
Ezek az újságok – és a francia Le Monde, amelynek szándékában áll csatlakozni a nyilatkozathoz – korábban szorosan együttmûködtek a táviratok “közös és átfogó” megszerkesztésében és nyilvánosságra hozásában, annak az elvnek az alapján, hogy a szövegekben szereplõ, azonosítható forrásokat felismerhetetlenné teszik.
Nem állnak le
A kiszivárogtató hírportál és alapítója, Julian Assange döntését az amerikai kormányzaton kívül bírálták és felelõtlenségnek minõsítették nemzetközi emberi jogi szervezetek is.
Assange továbbra is teljes mértékben helyesnek tartja leleplezõ portáljának korábbi “történelmi” kiszivárogtatásait, és azt is, hogy a portál szerkesztetlenül tette fel az internetre a birtokába került amerikai diplomáciai üzeneteket.
wikileaks-kiszivárogtatások az utóbbi napokban
A pilóta nélküli repülõgépeket a terroristák elleni harcban is bevetik Szomáliában.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy amerikai külügyi illetékesnek azt mondta, hogy “Németország Oroszország trójai falova Európában”.
A Surgutneftegaz Molban vásárolt részesedése nemcsak a magyar hatóságokat aggasztotta, hanem az amerikaiakat is.
Prágában dolgozó amerikai diplomaták szerint a Cseh Köztársaság a közép-európai régió legkorruptabb állama.
Julian Assange azt állította, hogy a WikiLeaks forrásai közül senki nem került veszélybe a portál tevékenysége miatt. A Der Tagesspiegel szerint Assange megerõsítette, hogy a WikiLeaks továbbra is leleplezõ portálként kívánja folytatni tevékenységét.
