Az olasz ügyészség azzal vádolja a hét szakembert, hogy „pontatlan, hiányos és ellentmondásos” információkat szolgáltattak azzal kapcsolatban, hogy alapot adnak-e a riasztás kiadására a L’Aqulia város térségében történt kisebb földmozgások, a több mint háromszáz halálos áldozatot követelő, 2009 áprilisi földrengés előtt. A 6,3 erősségű földrengésben 309 ember halt meg a középkori városban és annak környékén, és 80 ezren váltak földönfutóvá.
A védelem szerint mivel földrengéseket nem lehet megjósolni, ezért értelmetlen az a vád, hogy a polgári védelem szakértői és a tudósok mulasztást követtek el, mert nem kongatták meg a vészharangot. A pert világszerte fokozott figyelemmel kísérik a földrengéskutatók, akik azt állítják, hogy az ilyen természeti jelenségeket lehetetlen előre megjósolni, s hogy még sosem sikerült előre jelezni egy nagyobb erejű földmozgást. Tavaly mintegy 5200 külföldi kutató írta alá az olasz kollégákat támogató petíciót.
Az aquilai földrengés előtt az országos polgári védelem vezetője fölkérte a kormány mellett működő “nagy veszélyek bizottságát”, adjon értékelést a több hónapja tartó földmozgásokról. A vádlottak padján a testület tagjai ülnek, akik az aquilai földrengés előtt hat nappal tanácskoztak erről. A testület akkoriban jelezte, hogy lehetetlen megjósolni, sor kerül-e nagyobb erejű földrengésre vagy sem, de azt javasolta, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a földrengésbiztonsági intézkedések megtételére, kiváltképpen az épületek biztonságosabbá tételére.
A vádlottak között van Bernardo De Bernardini, a polgári védelem volt vezetője, a többiek pedig ismert tudósok és földrengéskutatót, például Enzo Boschi, az olasz geofizikai és vulkanológiai intézet elnöke.
