Az illetékes oslói bíróságon zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson döntöttek Breivik előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról. A bíróság az ügyvéd kérésére eredetileg nyilvánossá minősítette a meghallgatást, de a rendőrség indítványára egy felsőbb fokú bíróság mégis a zárt ülés mellett döntött.
Breivik a hosszabbításról döntő zárt meghallgatáson nyilatkozatot tett, de a bíró szerint nem mondott lényeges dolgot, és amikor eltért a tárgytól, többször is figyelmeztették, hogy megvonják tőle a szót. Kijelentései tartalma az eljárás szabályai miatt nem publikus.
A bíróság végül nyolc héttel meghosszabbította Breivik előzetes letartóztatását, és elrendelte, hogy legalább az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie. Ez alatt az idő alatt a vádlott nem fogadhat látogatót és nem kaphat levelet. Az elszigetelését a bíróság azzal indokolta, hogy így nem próbálkozhat meg a nyomozás befolyásolásával, nem tud megsemmisíteni bizonyítékokat, vagy kapcsolatba lépni az esetleges bűntársakkal.
A tettét bevalló vádlott gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantott július 22-én Oslo belvárosában, valamivel később pedig fiatalokra nyitott tüzet egy ifjúsági táborban, s összesen 77 embert ölt meg a robbanószerkezettel és lőfegyvereivel. Nem tartja magát bűnösnek, szerinte hadiállapot van, és a mészárlás szükséges volt ahhoz, hogy Norvégia és Európa megmeneküljön a muzulmán inváziótól.
