Nagy valószínûséggel sérti a tõke
szabad áramlásának uniós elvét a devizahitelek végtörlesztésérõl szóló
magyar kormányzati elképzelés, de kevés az esély arra, hogy az Európai
Bíróság ideiglenes biztosítási intézkedést rendel el – mondta egy
osztrák EU-jogi szakértõ a Der Standard címû napilapnak.
Walter
Obwexer, az Innsbrucki Egyetem jogászprofesszora úgy látja, hogy
különösen az arányosság követelménye sérülhet. A szakértõ mindamellett
“inkább csekélynek” ítéli meg egy halasztó hatású ideiglenes biztosítási
intézkedés esélyeit.
Pénzügyi károkat jóvá lehet tenni, ezért nincs
alap egy ilyen intézkedéshez – mondta a szakértõ a vezetõ liberális
lapnak. Obwexer szerint a bankoknak veszteségekre és évekig tartó
eljárásra kell felkészülniük.
Az
úgynevezett ideiglenes biztosítási intézkedés kérelmezéséhez
Ausztriának elõször szerzõdésszegési eljárást kell kérvényeznie
Magyarország ellen – mondta egy másik osztrák lapnak, a Die Pressének
Jens Hamer, az Európai Bíróság szóvivõje. A bírák azután dönthetnek
arról, hogy a várható kár mértéke és jellege fényében elrendelhetõ-e
ilyen intézkedés.
Az osztrák külügyminiszter szóvivõje, Alexander
Schallenberg megerõsítette a mértékadó konzervatív lapnak, hogy
Ausztria már bekapcsolta az ügybe az Európai Bizottságot. Nyitva hagyta
azonban a kérdést, hogy valóban a bírósághoz fog-e fordulni Bécs.
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) kormányzója az összes jogi lehetõség kihasználását tanácsolta az osztrák kormánynak a magyarországi devizahitelek végtörlesztésérõl szóló magyar kormányzati tervvel szemben szerdán, a parlament pénzügyi bizottságának ülésén, ahol Nowotny Michael Ikrath néppárti (ÖVP) parlamenti képviselõ is úgy vélekedett, hogy Magyarország magatartása a devizahitelek ügyében kockázatos és veszélyezteti az európai jogbiztonságot.
Az
osztrák gazdasági kamara szerint a jelenlegi “bizonytalan környezet”
miatt csökkent az érdeklõdés Magyarország iránt. Habár azok a cégek,
amelyek az országban vannak, nem tervezik, hogy azonnal kivonulnak, de
mérlegelnek ilyesmit.
Osztrák cégek nem hivatalosan úgy fogalmaznak a
Die Pressének, hogy “a tûréshatáron” vannak a külföldi cégeket érintõ
intézkedések miatt. Nyilvánosan senki nem akar kritikát gyakorolni,
legkevésbé a bankok maguk, ugyanis továbbra is reménykednek a Bankszövetség és a kormány tárgyalásaiban.
Michael
Zimmermann budapesti osztrák nagykövet a Kuriernak azt mondta, azzal
párhuzamosan, hogy Ausztria megvizsgálja, összeegyeztethetõ-e az uniós
joggal a kormányzat terve, intenzív tárgyalások zajlanak “valamennyi
érintett fél között”.
