A kormány igyekszik úgy manõverezni, hogy minél tovább kitartson a pénze és eleget tegyen fizetési kötelezettségeinek – mondta Filiposz Szakinidisz a Mega kereskedelmi csatornának adott interjúban. “Most azon dolgozunk, hogy az állam problémamentesen funkcionáljon” – mondta a miniszter-helyettes.
A kis híján fizetésképtelenné vált Görögországot egy 110 milliárd eurós mentõcsomag húzta ki a csávából 2010 tavaszán, és azóta a hitelfeltételek teljesülésének függvényében jut hozzá negyedévente a pénzhez.
Most újabb részlet lenne esedékes, ám az IMF-EU-EKB-trojka szakértõi a múlt héten Athénban járván még nem mondták ki a végsõ igent, mert néhány kiigazító intézkedést még szükségesnek tartottak. Válaszul Athénban vasárnap este bejelentették: két évre ingatlanadót vetnek ki, amibõl be lehet tömni a trojka által kifogásolt 2 milliárd eurós lyukat a költségvetésben.
A nemzetközi adósságpiacon jelenlévõ államadósok esetében példátlan magasságba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árfolyama a hétfõi londoni kereskedésben, jelezve, hogy a piac most már gyakorlatilag tényként árazza a görög államadósság-törlesztés fenntarthatatlanná válását.
Az egyik vezetõ londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzõinek kimutatása szerint az ötéves futamidejû görög kormánykötvények nem teljesítõvé válásának kockázatára köthetõ piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 3500,4 bázispontos elõzõ záróról 4700 bázispont – tízmillió euró görög államadósságra 4,7 millió euró – fölé drágult a hétfõi kereskedés végére a londoni piacon.
A CMA számítási modellje alapján ez a CDS-díjszabás azt jelenti, hogy a piaci szereplõk jelenleg 96 százalékos valószínûséggel árazzák – vagyis most már csaknem teljesen biztosra veszik – Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását.
A fejlett ipari térségbõl soha egyetlen ország törlesztéskockázati díjszabása nem került a most elért görög CDS-középárfolyamnak még a közelébe sem.
