A
döntéssel az Európai Unió gondoskodni akart arról, hogy a mûvészek
egész életükben biztosítva legyenek, és kései éveikben ne kelljen
jövedelmük csökkenésével szembesülniük. A hanglemezkiadók
világszövetsége (IFPI) üdvözölte a döntést, Plácido Domingo operaénekes,
a szervezet elnöke szerint a bejelentés “nagyszerû hír az elõadók
számára”, mert “egész életükben élvezhetik munkájuk hasznát”.
Az
IFPI szerint a lépés közelebb hozta az Európai Uniót a nemzetközi
szerzõi jogi sztenderdekhez. Becslések szerint a jogvédelem
meghosszabbítása 150-2000 eurós többletjövedelmet jelent az
érintetteknek.
Az 1960-as években tevékenykedõ elõadók ezrei
álltak annak küszöbén, hogy elveszítsék lejáró szerzõi jogaikat, és
ezáltal jövedelemkiesést szenvedjenek el. Köztük volt a Beatles, a
Rolling Stones, Bob Dylan vagy épp Elvis Presley is. 27
tagországnak két éve van arra, hogy átültesse saját jogrendszerébe a
brüsszeli döntést, amelyet több ország is kifogásolt.
Az Európai
Bizottság 2008-ban a szerzõi jogvédelem 95 évre szóló meghosszabbítását
szorgalmazta, az Európai Parlament azonban csak 70 évet támogatott.
Néhány ország tiltakozása azonban évekig hátráltatta ennek elfogadását. A
hétfõi döntést többek között Belgium, Svédország és Hollandia is
ellenezte a minisztertanács szavazásán.
A szakma egy része is
ellentmondásosnak találja a határozatot, szakértõk rávilágítottak, a
mûvészek vajmi keveset profitálnak belõle, mert már pályafutásuk korai
szakaszában lemondanak jogaikról lemezkiadójuk javára.
Az
internetes zenei platformok is vesztesei lehetnek a döntésnek, a
hosszabbítás miatt sok új lehetséges üzleti modell kevésbé lesz sikeres,
nem tudják a felhasználók részére bocsátani az archívumukban szereplõ
régi felvételeket.
