Öt gyereket rabolt el egy fegyveres csoport az egyik veracruzi iskolából, lövöldözés hallatszik a környéken – ezt az üzenetet tette közzé a Twitteren Gilberto Martinez Vera augusztus 25-én. Néhány perccel késõbb Maria de Jesus Bravo Pagola pedig arról írt, hogy helikopterekrõl támadtak meg egy másik iskolát Veracruzban.
Egyik hír sem volt igaz, de az álhírek miatt pánik tört ki a mexikói városban: az aggódó szülõk rengeteg karambolt okoztak, megbénult a telefonszolgáltatás.
„Összesen 26 autóbaleset történt, a szülõk az utcák közepén hagyták autóikat, és berohantak az intézményekbe gyermekeikért” – mondta Veracruz megye belügyi titkára, Gerardo Buganza.
A pánikot ahhoz hasonlította, mint amelyet Orson Welles híres rádiójátéka, az 1938-as Világok Háborúja okozott. Az emberek akkor – annak ellenére, hogy többször elhangzott: ez csupán a képzelet szülötte – az utcákra rohantak és keresték a támadó marslakókat.
A két rémhírterjesztõt másnap õrizetbe vették. A mexikói ügyészség harminc év börtönt kért rájuk, a vád ellenük: terrorizmus és szabotázs. A vádlottak azzal védekeznek, hogy nem tettek semmi rosszat, csak továbbadtak olyan híreket, amelyeket másoktól telefonon hallottak.
Az Amnesty International emberi jogvédõ szervezet szerint a két vádlott õrizetbe vételével a mexikói hatóságok megsértik a véleménynyilvánítás szabadságát. Közösségi oldalakon is több ezren keltek a vádlottak védelmére, felmentésüket kérve.
A hatóságok szerint viszont szigorúan meg kell büntetni azokat, akik félelmet keltenek.
Sokan azzal érvelnek, hogy a pánik az évek óta dúló véres drogháborúnak köszönhetõ. Az utóbbi hónapokban Veracruzban is utcai harcok voltak fegyveres bandák és a rendõrség között. Az öt év alatt 35 ezer ember meggyilkolásával járó háború alatt egyre többen fordultak információért a közösségi hálózatokhoz Mexikóban, mert nem bíznak a hivatalos hírforrásokban.
A világ, mint tömött színház
A veracruzi eset újra ráirányította a figyelmet a közösségi média felelõsségére. Szakértõk arról beszélnek, hogy a mexikói közbiztonság állapota is közrejátszott abban, hogy az emberek elhiggyék, amit az interneten olvasnak. A félelem légköre táptalajt ad a pletykáknak. Raul Trejo Delarbre, a Mexikói Autonóm Egyetem professzora ugyanakkor teljesen aránytalannak tartja , hogy a terrorista cselekménynek minõsítsenek egy Twitter-bejegyzést.
Valaha azzal lehetett pánikot kelteni, ha az emberek “tüzet” kiáltottak egy zsúfolt színházban. Most az egész világ olyan, mint egy tömött színház, elég egy sort írni a Twitteren valamirõl – magyarázta a CNN hírtelevíziónak Ryan Calo, Stanford Center for Internet and Society kutatója.
Néhány hete a brit kormányfõ a közösségi oldalakat is felelõssé tette az angliai zavargásokért. David Cameron azt mondta: a rendõrséggel, a titkosszolgálatokkal és az érintett ipari szereplõkkel megvitatják, hogy vajon nem lenne-e helyes a kommunikációs csatornákat blokkolni, amikor az emberek a weboldalakon keresztül erõszakos cselekményeket szerveznek.
