A The Wall Street Journal címû amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) szerint Orbán Viktornak a budapesti nagyköveti értekezleten hétfõn elhangzott beszéde elképzelhetõen azt célozta, hogy elõkészítse a vártnál rosszabb GDP-növekedési adatok miatt szükségessé váló intézkedéseket. A szerzõ emlékeztetett arra, hogy e hónapban bejelentették: a GDP a második félévben csak 1,5 százalékkal volt magasabb, mint az elõzõ év azonos idõszakában, a miniszterelnök pedig közölte, hogy kormányzati intézkedésekre lehet szükség a deficitkorlátok betartása érdekében. A lap a kormányfõ munkatársaira hivatkozva azt írta, hogy Magyarországon szükségessé válhat bizonyos adófajták növelése, az adócsökkentés elhalasztása. Orbán beszéde azt célozhatta, hogy az ilyen szükséges intézkedések számára elõkészítse az utat – vélekedett a WSJE.
Hadiállapotban
A magyar kormány gazdaságpolitikájáról írt kommentárt a Sme címû szlovák liberális napilap. “A friss európai elõrejelzések szerint a kormánynak, amely elvágta maga alatt a Nemzetközi Valutaalap védõhálóját, ha tartani szeretné a hiánycélt, szeptemberben újabb takarékossági intézkedéseket kell elfogadnia. A probléma, hogy két takarékossági intézkedéshullámot a lakosságnak már le kellett nyelnie, s a piacok nincsenek meggyõzõdve arról, hogy a harmadik hullámot az Orbán-kormány komolyabb társadalmi lázadások nélkül keresztül tudja vinni” – írja a lap.
“Orbán tehát olyan helyzetben van, hogy az egyetlen kártya, amelyre a költségvetési kilátásokat és a gazdaságpolitikát építette, kezd kicsúszni a kezébõl. Nem segítenek már az államosított nyugdíjak sem, amelyek az egész adósságot csak a GDP mintegy tíz százalékával csökkentik és nem oldják meg a szerkezeti hiányt az úgynevezett nem ortodox intézkedések (ágazati adó) sem, amelyeket (Orbán) ismét védelmébe vett. Ezért (Orbán) mindenütt, ahol megszólal, jelzéseket küld költségvetési felelõsségérõl, miközben a hazai publikum számára a nemzeti szuverenitásért és a spekulánsok ellen folytatott küzdelemmel erõsíti a harcias retorikát. Az igazság azonban ennek az ellenkezõje, saját politikai sorsát, sem Magyarország jövõjét már nem tartja a kezében” – záródik a Sme kommentárja.
Az erõs frank fenyegeti Kelet-Európát
Ezzel a címmel, bécsi keltezésû írásban foglakozott a horvát és a magyar devizahitelesek helyzetével a Financial Times Deutschland. A német üzleti napilapban megjelent cikk szerint a régió néhány állama támogatja azokat az adósokat, akik nem képesek visszafizetni svájci valutában felvett hiteleiket, de ez nagy kockázatokkal jár. A szerzõ idézte Herbert Stepicet, a Raffeisen Bank International vezetõjét, aki szerint a piacnak Magyarország jelenti az igazi problémát, az országban ugyanis a svájci frankban felvett hitelek 18 milliárd eurót tesznek ki.
A szerzõ utalt arra, hogy Magyarországon az adósok feketelistáján mintegy 750 ezer ember szerepel. Hangsúlyozta: a devizahitelek központi szerepet játszottak abban, hogy az országot olyan erõsen sújtotta a nemzetközi pénzügyi válság. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország csak a Nemzetközi Valutaalap és az EU pénzügyi segítségével tudta elkerülni az államcsõdöt. E cikk részletesen beszámolt a devizahitelesek megsegítését célzó kormányzati intézkedésekrõl, így mindenekelõtt az árfolyamrögzítésrõl.
