„Ezt nem nevezném zavargásnak, ez a tömegek lázadása” – így értékelte a BBC-nek adott interjújában egy író-újságíró az utóbbi napok eseményeit. Az összecsapások egyik helyszínén, Brixtonban élő Darcus Howe szerint a politikai vezetőknek fogalmuk sincs arról, hogy a fiatalok mennyire frusztráltak és elégedetlenek Angliában.
A színes bőrű férfi saját fiai és unokái tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy a rendőrség is felelős az utcai harcok kirobbanásáért, mert gyakran „rosszul bánik” a fiatalokkal. Minden ok nélkül igazoltatják és megmotozzák őket, és éreztetik velük, hogy nem tekintik egyenjogú polgároknak őket.
Egy angol kriminológus szerint sok olyan fiatal vesz részt a zavargásokban, aki úgy érzi, hogy nincs vesztenivalója, mert nincs lehetősége, hogy boldoguljon az életben. John Pitts emlékeztet arra: sok fekete áldozatnak érzi magát, látva a növekvő munkanélküliséget és jövedelmi különbségeket, valamint az egyenlőtlen lehetőségeket az oktatásban. Az iskolai szünet is közrejátszhat abban, hogy sokan csatlakoztak az utcai randalírozókhoz. Ami a fosztogatást illeti, John Pitts a BBC-nek azt mondta, hogy „a hatalom nélküli emberek ilyenkor erősnek érzik magukat”.
Az egyik szociológus „fogyasztói társadalmi zavargásnak” nevezi a történteket, utalva arra, hogy sok üzletet kiraboltak az utóbbi napokban. Paul Bagguley, a leedsi egyetem munkatársa szerint a fosztogatásokban sok olyan fiatal is részt vett, aki amúgy sosem lopna, ilyenkor viszont úgy érzi, hogy a normális szabályok nem érvényesek.
Minden bizonnyal a tömegpszichózisnak is szerepe van a történtekben. Egy egykori futballhuligán azt mondta a BBC-nek, hogy hasonlóság van a mostani események és a között a szurkolói erőszak között, amely évtizedekig jellemezte Angliát. A tömegben sokan felbátorodnak, és törve-zúzva vezetik le hétköznapi feszültségeiket.
Zavargók fosztanak ki egy boltot az észak-londoni Hackney kerületben.
Fotó: MTI / EPA
Végh József kriminálpszichológus szerint a zavargások esetén fontos, hogy az agressziónak legyen valamilyen jogos, igazságos vagy annak látszó alapja. A londoni esetben úgy tűnik, hogy ez megvan, a fiatal férfi halála. A zavargások etnikai jellegéről az MTI-nek azt mondta: ha egy külföldi letelepül egy idegen országban, kifejlődhet benne a “kisebbségi paranoiditás”. Vagyis lehet, hogy a lakosság nem fog ugyan össze a kisebbség ellen, mégis így élik meg, és saját magukat a társadalom kirekesztettjeiként határozzák meg.
Váradi Zsuzsanna, az MTA Szociológiai Intézetének városkutatással foglalkozó geográfusa szerint elsősorban a társadalmi csoportok lakóhelyi és jövedelmi egyenlőtlenségének növekedése és a szegregáció váltja ki az angliaihoz hasonló konfliktusokat.
